Rubens, a titkos ügynök, Cs. Szabó László szerint A múlt héten említett könyvespolci rendrakás során bukkantam rá egy rég elfelejtett, kedves könyvemre: Cs. Szabó László egyik esszékötetére. Az évtizedekig Londonban, emigrációban élő író (19051984) egyike volt azon keveseknek, akik hazalátogattak a nyolcvanas évek elején. Nem álltam meg, belenéztem, húsz évvel azután, hogy nagy felfedezésként felfaltam a vastag könyvet. Most csak hajdani kedvencemet, Rubens esszéjét olvastam újra. Cs. Szabó mostani szemmel nézve félúton van a kor írói és a tudós történész ismeretterjesztői között. Legfőbb jellemzője a széles ecsetvonás, az elképzelt motivációk és a kikerekítés. A mai történetírás, annak esszé válfaja is egészen más, sokkal inkább a forrásokra épül. Neki viszont még szabad „nagyot mondania”. Hamar kiderül, hogy a festőfejedelem persze nem kém, hanem békeközvetítő volt. A királyok nem tűrhették, hogy az alkalmas diplomata közember maradjon. Így II. Fülöp nemesi rangra emelte, I. Jakabtól pedig lovagi címet kapott. Igen érdekesek Cs. Szabó magyar történelmi párhuzamai. Rubens 15 évig volt csúcsdiplomata, jelentős átmeneti sikereket ért el. Végül azonban megbukott a nagy béketerv. „Jobb megértésért, magyar keretbe ültetve, aulikus erdélyinek mondhatnánk őt: Bécsben és katolikus hiten mint kolozsvári lokálpatrióta próbálta összeilleszteni Pázmány és Bethlen Gábor hagyatékát. Hiába, nem ment.” Cs. Szabó vázlatosan végig követte Rubens életét. Miután visszament főállású festőfejedelemnek, ötvenhárom évesen elvette a tizenhat éves Hélène Fourment-t, szeretett első felesége unokahúgát. Öt gyerekük született. Cs. Szabóra jellemző módon fejeződik be az esszé. Megint valamit összegez – találóan, bár manapság már archaikusnak ható módon.
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.