Robert Galbraith Halálos fehér_712

Robert Galbraith: Halálos fehér Köztudomású, hogy J. K. Rowling, a Harry Potter könyvek világsikerű szerzője azért írta meg első krimijét álnéven, hogy ne addigi sikerei alapján ítéljenek könyvéről. Sikerült is neki, amíg az ügyvédje el nem kottyantotta valahol az igazságot.

Ez már a negyedik Cormoran Strike krimi, amit az egekig dicsérünk.

Nincs mit tenni: ezek a könyvek három okból is kiemelkednek a zsáner hatalmas, évről évre növekvő kínálatából: — Félúton helyezkednek el a magas irodalom és a lektűr között, nem mintha a szerző nem tudna közelebb nyomulni a magas irodalomhoz, de szándékosan visszafogja magát, és betartja a krimiirodalom konvencióit: a menetrendszerű fordulatokat, a visszatartott és patikamérlegen adagolt információkat.

— Két állandó főhőse, a zűrös családból származó, óriás termetű volt háborús hős, Cormoran Strike, aki fél lábát elvesztette egy csatatéri robbanásban, illetve segédje, a huszonéves, csinos, vidéki úrilány neveltetésű Robin Ellacott hallatlanul komplex személyiségek, saját magánéleti fordulatokkal. Nyilván éreznek egymás iránt mindenfélét, és nyilván sose jönnek össze, legfeljebb akkor, amikor az írónő be akarja fejezni a sorozatot.

— Minden regény más-más társadalmi közegben játszódik, és azokat végtelenül alaposan körüljárja. Az első a szupermodellek világáról, a második az irodalom üzleti oldaláról, az ügynökök világáról szól.

A negyedik regény a brit arisztokráciáról szól egy Tory miniszter és családja viselt dolgain keresztül. 2012-ben, közvetlenül a londoni olimpia előtt és alatt játszódik.

Robin esküvőjével kezdődik, ami nem megy zökkenőmentesen.

Matthew, a könyvelő vőlegény enyhén szólva nem nézi jó szemmel azt, hogy menyasszonya milyen munkát végez. Az esküvő kis híján meghiúsul. Aztán Robin visszariad a botránytól és „megpróbál boldog lenni”.

A Halálos fehér című történet a legvastagabb könyv az eddigi négy közül. Voltaképpen két külön szálon nyomoznak a főhősök, mert meg vannak győződve arról, hogy ezek összefüggnek. És tényleg!

A könnyebben elmesélhető szál szerint a kulturális miniszter azzal keresi meg Strike-ot, hogy zsarolják valamivel, és állítsa le a zsarolót.

De azt nem áruja el, mi a zsarolás tárgya. Közben megismerjük Jasper Chiswellt (ejtsd „csizl”!), sok gyerekét és unokáját (akik arisztokrata módra mind-mind butuska becenéven szólítják egymást). Robin beépül az irodájába álnéven.

De van egy másik vonal is, a zsaroló ugyanis egy szélsőbalos, olimpialellenes mozgalom aktivistája, aki már annyi pert indított mindenféle ügyben, hogy a bíróság eltiltotta a pereskedéstől… És még nem is beszéltünk a Robin után vágyakozó Strike viharos nőügyeiről.

Nagyon életszerű, pörgős, részletező könyv, isteni párbeszédekkel.

Egy krimi, ami több mint kétszer olyan vastag, mint a megszokott terjedelem. És sokkal lassabban olvasható. És van még vagy egy tucat érdekes mellékszereplő. A vakon született tehetséges politikusnő és a rajta élősködő férje, egy hitvesi ágyban véletlenül ottfelejtett gyémánt fülbevaló (nem a feleségé!), és sok más izgalmas, mulatságos epizód.

Bízvást ajánlható nem csak a krimi műfaj szerelmeseinek. Újabban tévésorozat is készült a könyvekből. Ahhoz még nem volt szerencsénk.

(Lethal White, 2018, magyarul Gabo, 2019, fordította Nagy Gergely, 633 o., ára 3990 Ft.)