Richardfloridaeloadasaazaquariumban

Richard Florida szenzációs előadása a budapesti Aquariumban Eredetileg ebben a számban Rakovszky Zsuzsa varázslatos Fortepan című verseskötetét terveztük ismertetni – de az már a jövő hétre marad. Ért ugyanis egy nagyon erős impulzus. Ami jól példázza azt is, hogy a Vademecum nem csak a múlt, hanem a jövő értékei iránt is lelkesedik. Már kora tavasszal kaptam egy kedves meghívást az egyik szervezőtől egy olyan két és fél napos „inspirációs fesztiválra”, amelynek lényegét többszöri nekifutásra sem tudtam kihámozni a nagyon menő papír alapú meghívó anyagból. Az látszott, hogy több tucat külföldi „valaki” jön Budapestre, szokatlanabbnál szokatlanabb témákban hirdetni az igét. Már előre tudtam, hogy két és fél napra nem tűnhetek el a munkából olyasmi miatt, ami nem függ össze a Summa Artiummal – mindenesetre jó előre kiszemeltem négy előadást, és beírtam a naptáramba. A sok külföldi közül csak az egyik jelentett biztosan valamit: a torontói Richard Florida, a tizenéve egyik legtöbbet idézett urbanista szakíró. Őt meg kell hallgatni – de jó, hogy ide hozzák. Másnap pedig volt három Smart City témájú előadás egy koppenhágai, egy bécsi és egy budapesti előadóval. Ez lett az én minimál programom. Az az igazság, hogy már egy éve megnyílt a befejezett és újrafazonírozott Aquarium (ne feledjük, hogy az 1998-ban félbehagyott Nemzeti Színház alépítményéről van szó!), de én még nem jártam benne. A létesítményről csak jót mondhatok, tágas, érdekes terek, az előcsarnok fölötti üvegmedence pillanatnyilag nem ázik be, és nagyon különleges fényeket idéz elő odalent. Ahányszor csak kijön az ember egy előadásról, mindig megunhatatlanul meglepő. Mindvégig úgy éreztem magam mintha külföldön lennék. Nem csak a sok külföldi miatt, hanem mert volt valami frissesség mindenben: az egyáltalán nem csak fiatal emberek öltözködése, nézése, előadói

Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook