Ray Donovan gyerekkora a 2. évadban Ha az ember rendelkezik Netflix-előfizetéssel, nehéz ellenállnia a sorozatfüggőségnek. Igyekszem betartani egyik vejem aranyszabályát, miszerint (kicsit sarkítva) „úriember sorozatból egy ültőben csak egy részt néz meg”. De ha a Netflix olyan kényelmi szolgáltatásokat nyújt, hogy azonnal a sorozat következő részére ugrik (méghozzá kihagyva az előzmények sűrítményét), akkor könnyen felül kerekedik az esendőség, a kíváncsiság, a „csak még ezt az egy részt” mákonya. Tegye fel a kezét, aki nem marasztalható el ilyen bűnben. Régebben már említettem, hogy a HBO GO-n csak a harmadik évad volt fent, ahol elsősorban Liev Schreiber játéka miatt szerettem bele a sorozatba. Ennek legelején a Donovan fiúk apja, Mickey 20 év után kijön a börtönből, egyenesen egy katolikus templomba megy és agyonlő egy papot. Lassanként kiderül, hogy sok évvel ezelőtt a három Donovan fiú közül a legidősebb ellenállt a közeledésének, a legkisebbet teljesen tönkretette, a középsőről, a sorozat főszereplőjéről csak a második évadban derül ki, mi is az igazság. Amikor tíz éves korában elmondta részeges, bűnöző életmódot élő apjának, mi történt vele, csak verést kapott érte. Nem hittek neki. A 90-es évek macsó, maffia átszőtte Bostonjában (ahonnét a Donovanek származnak), a Southie nevű (akkor még) írek lakta kemény negyedben az ilyen dolgokat még nem hitték el a gyerekeknek. Hiába látom a sorozat emberábrázolási felületességeit, az „ír család mindenek előtt” típusú kliséket, a „történeteket újraíró”, félig bűnöző életmódot folytató Ray Donovan és egészen bűnöző apja (akit a szintén nagy tehetségű John Voight, Angelina Jolie papája alakít) még sokáig lekötne. Különösen, mert Ray két serdülő gyermeke körül a mindennapi konfliktusok is meg-megjelennek, nem csak a szupergazdagok zűrös és véres ügyei. (Ray Donovan, I. és II. évad, 12-12 rész)