Rakovszky zsuzsa célia 620

Rakovszky Zsuzsa: Célia A véletlen sodorta egymás mellé a norvég filmet és a magyar regényt.

Az utóbbiban is egy saját sorsát kereső, fiatal nő és egy apa áll a középpontban. Bár a regényben a Célia nevű lány inkább csak katalizátor – és enyhén szólva nem egy boldog, jómódú és kiegyensúlyozott társadalomban, hanem egy filléres gondokkal küszködő, sötétedő horizontú világban.

A Sopronban élő, legnagyobb sikereit költőként elérő írónő (és káprázatos műfordító) újabb regénnyel jelentkezett, ami minden nyomasztósága ellenére igen jó olvasmány. Két „felesleges emberről” szól, akik életük egy pontján felületesen találkoztak, és húsz évvel később, e könyv idejében életük újrakeresztezi egymást egy bizonyos okból. Olyan családregény, amelyben nincs egyetlen ép család sem. A csonka családok regénye.

Az egyik főhős, aki a történet narrátora is, nemrég temette el anyját, aki egyedül nevelte őt. Csak egy idő után értesülünk arról, hogy Ádámnak hívják. Bénábbnál bénább kapcsolatok váltják egymást az életében. Azokhoz az énképzavaros férfiakhoz tartozik, akik nem képesek felmérni saját értékeiket és elszalasztják a nekik való nőket.

Alkalmi munkákból él, regényírásról álmodozik. Egy nap feltűnik életében Zsani, akit soha nem akart, de két évtizeddel korábban már kerülgették egymást, sőt Ádám még segédkezett is neki egy mesterséges megtermékenyítési próbálkozásban. Most kiderült, hogy abból született egy lánya. Még később azonban azt is megtudjuk, hogy az apa nem bizonyosan Ádám, mert fogantatása idején Zsani lefeküdt a részeges, nagy költővel is.

Ellenszenves figurák népesítik be a Célia lapjait: Ádám apja, Zsani mindenféle barátnői, a növényien buta, de csinos Niki, Ádám angol tanítványa, aki valóságshow-ban való szereplésről álmodik, Heni,

Ádám alkalmi, lelkifurdalástól gyötört szeretője, annak dúvad férje, Ádám fél- és mostohatestvére, egy ezoterikus vállalkozás dolgozói.

Egy lecsúszott ország mellékszereplői. És ebben a langymeleg, de kihűléssel fenyegető világban egyszer csak történik valami drámai.

Zsani erre is – mint életében mindenre – hisztérikusan és melodramatikusan reagál. Ádám életét is tökéletesen felforgatja. Sok oldalon keresztül vergődünk a sírás és nevetés között.

A könyv végére hihető magyarázatot kapunk szinte mindenre, és a végkifejlet visszamenőleg kikanyarítja a könyv főtémáját.

Az ép család nélkül felnövő, félig életképes emberek, az „örök útkeresők”, a Kádár rendszer által megnyomorítottak regénye a Célia.

Nagy tablója a megállíthatatlanul terjedő, média gerjesztette bunkósággal megvert, nagyvárosi magyar ugarnak. Úgy érzem, hogy eddig nem csináltam nagy kedvet az olvasáshoz.

Hallgassanak inkább a fülszöveg írójára! „Lendületes, érzékeny próza, színes humorral, jól felépített fordulatokkal és a szerzőre jellemző lírai karakterű nagyításokkal, lelki röntgenfelvételekkel.”

(Magvető, 2017, a kötetet tervezte Pintér József, a szerző portréját Gál Csaba készítette, 310 oldal, 3699 Ft.)