Philip Roth Isten veled, Columbus_726

Philip Roth: Isten veled, Columbus A szó szoros értelmében nagy adósság volt számomra, már egyetemista koromban legendás könyv volt. Ki tudja miért késett ennyit a magyar kiadása. Philip Roth (1933-2018) az amerikai irodalom megújítója, kulcsfigurája volt, a fogadóirodák évtizedeken át napirenden tartották, mint Nobel-díj esélyest – ezt az elismerést mégsem kapta meg.

Ez a könyv, benne egy kisregény és öt elbeszélés, 1959-ben jelent meg. Hatalmas sikert hozott az akkor még egyetemista írónak: elnyerte vele a National Book Awardot.

Mindegyik történet Roth saját háza táján, a keleti parti, középosztálybeli zsidóság mikro-társadalmában játszódik, és nagyrészt a nemzedékek közti szakadékot ábrázolja. A címadó, 167 oldalas történet narrátora egy jóképű fiatalember, Neil Klugman, aki egyetem elvégzése után a városi könyvtárban kapott állást, és bolondos, jiddise máme típusú nagynénjénél lakik. A strandon ráhajt egy Brenda Patimkin nevű csinos lányra, akivel járni kezd. Bejáratos lesz a családjához, sőt szabadsága idejére oda is költözik. A család sokkal jobb módú, mint Neilé, Brenda bátyja hamarosan megnősül, a készülődés lázában égnek.

Az író briliáns, természetes párbeszédeket ír, nem ítélkezik, semelyik írásában sem. Hősei nem csodabogarak, hanem speciális amerikaiak.

Brenda ősszel visszamegy elegáns egyetemére, és a kapcsolat nyilván nem fog kitartani – de ki nem találnák, hogy elsősorban miért nem.

(Annyit elárulok: házasság előtti nemi kapcsolat is van benne.)

Az elbeszélések változatos témájúak: egy rabbijával szó szerint vérre menően kekeckedő kisfiú története, egy ügyeskedő zsidó közlegény históriája, aki fennakad sokszorosan kitüntetett felettesén, Marx őrmesteren, egy öregedő üzletember, aki viszonyt kezd a szemben lakó csinos özveggyel, aminek nem lesz jó vége, a világias zsidó

közösség meg akar szabadulni a közelükbe költözött jesivától. Csupa gyöngyszem!

Az egész könyvből kiragyog „A hit védelmezője” című írás, amelyben Marx őrmesterrel együtt ingadozunk abban, hogy mit gondoljunk Grossbart közlegény praktikáiról, egyre nagyobb és nagyobb kilengésekkel. (Ez a novella először a New Yorker folyóiratban jelent meg.)

Hallatlanul jó olvasmány, nem utolsó sorban a fordító, Nemes Anna munkájának köszönhetően. Emlékszem, micsoda éhséggel faltam az ugyancsak általa magyarított Portnoy-kór című Roth könyvet a Művész Cukrászdában, ahol mindennap én voltam az első vendég, miután felraktam Flóra lányomat az óvoda-buszra az Opera patika előtt 8 óra 33-kor, és csak 9-re kellett mennem dolgozni. Nemes Anna már több mint tíz Roth könyvet fordított le, és reméljük, még nincs vége.

(21. Század Kiadó, 2019, borítóterv Tabák Miklós, 351. o., 3690 Ft.)