Peter wohlleben a fák titkos élete 604

Peter Wohlleben: A fák titkos élete (Mit éreznek, hogyan kommunikálnak? Egy rejtett világ felfedezése) Gyerekeim mindig jót nevettek azon, hogy jó néhány állat és fafajta nevét a magyaron kívül két-három másik nyelven elég megbízhatóan fel tudtam sorolni – de képről nem tudtam felismerni csak nagyon keveset. „Papa, te indirekten szereted a természetet.” Ezt nem tagadhattam. Mindenféle költők szemüvegén át szépségesnek tűnt a természet, de szabad elhatározásomból alig-alig kerestem fel erdőt.

Tavaly nyáron a Pannonhalmi Apátság botanikus kertje nagy kivétel volt. Azelőtt, Rockefeller-birtokon töltött három nap is szép volt, de egy konferencia helyszíne ilyen szempontból nem jön számításba.

A fák titkos élete című könyvet is csak azért vettem kézbe, mert saját kiadóm könyveit fokozott érdeklődéssel mustrálgatom. Ez a kiadvány is eltöltött néhány hónapot az íróasztalom melletti polcon. Egy nap aztán elcsábított. „Amikor erdészként megkezdtem szakmai pályafutásomat, nagyjából annyit tudtam a fák titkos életéről, mint egy mészáros az állatok érzelmeiről. (…) ha utána olvasunk a szakfolyóiratokban, hamar az a benyomásunk támad, hogy az erdő jólléte csak annyiban érdekes, amennyiben az optimális üzemvitel számára szükséges.” – kezdi önvallomását az erdészként dolgozó szerző, aki húszévnyi ipari erdészkedés után most a belga határ közelében található Hümmel nevű faluban egy védett erdőt nevelget. „Aki tisztában van azzal, hogy a fák éreznek fájdalmat, hogy van emlékezetük, hogy a faszülők együtt élnek utódaikkal, az nem képes csak úgy kivágni őket, és nem fog nagy gépekkel garázdálkodni köztük.” Az ő területén, ha ki kell vágni egy fát, akkor azt kímélettel teszik, lovak vonszolják el.

Csodálatos utazás végigolvasni a könyvet, ami elsősorban nem is az egyedekről, hanem az erdőkről, a fák együttműködéséről szól. Hogyan segítik egymást az egyes egyedek, nem csak a kártevők elleni

riasztással, hanem olykor effektív, gyökereken keresztül juttatott táplálékkal, hogyan adnak le szagjelzéseket. Az állatok életéhez képest minden őrjítő lassúsággal alakul át. A fiatal egyedek élete nagyon nehéz, a szülők generációja az éltető fény 97%-át elállja előlük. Az előrejutás egy véletlenül kidőlt fa révén válik lehetségessé, de akkor is megesik, hogy a hirtelen kapott túl sok fény megöli a fiatal fát. A szerző lépten-nyomon idézi a legújabb kutatásokat. Az egyik szerint a nagyon idős fák lehetnek nagyon életerősek és egyre gyorsabban növekednek. Sok szó esik a fákkal együtt élő baráti és ellenséges rovarokról, a fákra nagy ívben tevő harkályokról, akik mégis a fák barátai. A könyvben összesen 58 végjegyzet pontosítja, hogy az utalásoknak hol lehet alaposabban utánaolvasni. Lapalji jegyeztek is vannak, melyekben a szaklektor néhány dolgot megvilágít, olykor szelíd ellenvéleményt is kifejez. Kedvenc lábjegyzetem a 101. oldalon található. Itt a szerző elmondja, hogy a közelgő esőre az erdőket az erdei pintyek szokták figyelmeztetni. E madarak, amikor nem esik az eső, a német erdészek régi hagyománya szerint ezt szokták csiripelni: „Bin bin bin ich nicht ein schöner Feldmarschall”. A szaklektor szerint a magyar ornitológusok ezt hallják: „Zitt-zitt-zitt-zitt-szettszett-szett-csatt-csiterída”.

A rövid és olvasmányos fejezetek kitérnek a fák szerelmi életére, betegségeire, az életkilátásaikra (miért tudnak egyes egyedek elélni 3500 évig is, mások miért nem?), az erdei levegőre és a fák „tervgazdálkodására”. Kiderül az is (ami nyilván csak nekem meglepetés), hogy a fenyőkön kívül sok fa, így például a tölgy és a bükk is, csak 4-5 éveként virágzik, de ilyenkor az erdő minden egyes fája, mintha közös elhatározásból tenné ezt.

A könyv végén a szerző a svájci szövetségi alkotmányt állítja elénk követendő példának, amely kimondja, hogy „az állatokkal, növényekkel és más organizmusokkal való érintkezésben tekintettel

kell lenni az élőlény méltóságára”. Ezek nagyon új gondolatok még az én fülemnek is. Jó lecke nekünk, amikor az egyszerű, szüleinktől, nagyszüleinktől örökölt, sarkos igazságok kezdenek újra vonzóak lenni sok embertársunk számára.

(Das geheime Leben der Bäume, Ludwig Verlag, 2015, magyarul Park Könyvkiadó, 2016, fordította Balázs István, a fordítást szakmai szempontból ellenőrizte Iványi Ákos. Borítóterv: Gerhes Gábor. 218., ára 3490 Ft).