Nagy Katalin – az HBO négyrészes minisorozata_728

Nagy Katalin – az HBO négyrészes minisorozata II. „Nagy” Katalin (1729-1796) minden oroszok cárnője érdekes és fontos szereplője az orosz történelemnek. A higgadt értékelés szerint ő tette Oroszországot nagyhatalommá, annyi földet csatolva hozzá, mint hat mai Magyarország, közte olyan fontos területeket, mint a feketetengeri kijáratot biztosító Krím-félsziget.

A német származású cárné (aki már mielőtt hozzáment III. Péterhez, elkezdett oroszul tanulni, és áttért az ortodox hitre) úgy került a trónra, hogy férjét egy katonai puccsal eltávolította. Három nappal később Péter meg is halt, állítólag véletlenül, egy verekedés során. Katalin ekkor harminchárom éves volt. A ma hetvennégy éves Helen Mirren ha ennyire fiatalnak nem is, de koránál lényegesen fiatalabbnak is képes tűnni a filmben. Elhisszük róla, hogy képes izgalomban tartani kegyenceit, akik kora előre haladtával egyre fiatalabbak lettek nála, az utolsó, Zubov herceg kerek negyven évvel.

A cárnő kegyenceit rendre bevonta az államügyekbe. Legjelentősebb szeretője, terveinek segítője Grigorij Alexandrovics Patyomkin herceg (1739-1791) volt, aki már az 1762. évi puccsban is kulcsszerepet játszott, bár a cárnő ágyába csak később került. Az odáig vezető út rögös volt. Elődje, Orlov gróf úgy megveri, hogy egyik szemére megvakul. (A filmben ezt háborús sérülésnek állítják be.) Patyomkin a valóságban csak két évig volt Katalin szeretője, utána busás végkielégítéssel távozott – a harcmezőre, ahol szinte mindent elért, amit úrnője eltervezett. És különleges hatása Katalinra egész életükben megmaradt. Új szeretőinek kiválasztásában is tevékeny része lett, később hadügyminiszter és főminiszter is volt.

A négyrészes sorozat voltaképpen kettejük bensőséges kapcsolatáról szól, némileg széles ecsetvonásokkal, inkább fekete-fehér alakokkal. A közbülső árnyalatokban ez a film, mondhatni nem erős.

A történet azonban nem puszta illusztráció, hála a kiváló színészeknek, minden jelenet érdekfeszítő. Látjuk a Pugacsov-féle

parasztlázadást, a cárnő megszámlálhatatlan ruhában pompázik, dúl az udvari intrika, benne a gyenge képességű trónörökössel. Katalin magához ragadja unokáját, Sándort, személyesen igyekszik méltó utódot nevelni belőle.

Egy hosszú és érdekes epizódban azt látjuk, hogy Patyomkin bemutatja a cárnőnek, hogy néhány év alatt mi mindent épített a frissen elfoglalt Krím-félszigeten. Szevasztopol kikötőjét is beleértve.

Egy valamit nem látunk, a „Patyomkin-falvakat”. Ezeket a legenda szerint a hadvezér a Krímbe vezető út mentén azért emelt színházi díszletekből, hogy félrevezesse az uralkodót, elhitesse vele, hogy az ország virágzó jólétben él uralkodása alatt.

Mára a történettudomány ezt Patyomkin ellenségei által terjesztett rosszindulatú, mítosznak minősítette, a film nem is tér ki rá. Azonban a fogalom ma is tartja magát, minden világnyelven, sőt még magyarul is. Patyomkint egyébként egy hadjárat során érte a halál, de nem a csatatéren – egy betegség terítette le. (És mint ismeretes, cirkálót is neveztek el róla.)

Kevesen tudják, hogy Helen Mirren apai ágon orosz származású, eredeti neve Mironoff volt, amit még az előző generáció változtatott Mirrenre. Apja brácsás volt egy londoni szimfonikus zenekarnál, majd taxisofőr és gépjárművezető oktató lett.

Helen Mirrennek jól áll ez az „életnagyságúnál nagyobb” szerep.

Elhiteti velünk, hogy nem fonnyadó öregasszony, hanem hatalmas étkű nőstény, akivel jó dolog ágyba bújni. Miközben azt is érezzük, hogy jól eligazodik az európai politika útvesztői között.

Elsőrangú szórakozva tanulás ez a minisorozat.

Előzetes itt.

(Rendezte: Philip Martin. Írta: Nigel Williams. Fényképezte: Stuart Howell. Zene: Rupert Gregson-Williams. A főbb szerepekben: Helen Mirren, Jason Clarke, Rory Kinnear, Gina McKee, Joseph Quinn.)