Munkacsyesfesztyhonfoglalasfestmenyei

Munkácsy és Feszty Honfoglalás-festményeinek hányatott sorsa A Holnemvolt Parkban tett séta során vezetőnk egyszer csak megmutatta, hol volt a Feszty körkép második épületének sarka. Erről már el is feledkeztem, pedig valaha tudtam, hogy az első Rotunda nevű épület valaha a Szépművészeti Múzeum helyén volt. Aztán a nagy üzlet reményében kiszállították a körképet Londonba, ott azonban nem érdekelt senkit. 1909-ben érkezett haza a 120 méter hosszú festmény, nagy sérülésekkel. Akkor épült a második épület, sokkal rosszabb helyen – ráadásul az embereket teljesen elhódította a mozi. Ahogy a Fortepanon található képeket nézegettem, eszembe jutott, hogy a Honfoglalást a millennium idején a kor két ünnepelt festője is megörökítette: Munkácsy és Feszty Árpád.

Volt bennük két másik közös dolog is. Mindkettő felvett néven festett (Lieb, illetve Rehrenbeck voltak az eredeti nevek). Munkácsy életrajzát sokan ismerik, ismert, hogyan lett asztalosinasból ünnepelt festő Párizsban. Feszty egész munkássága meglehetősen feledésbe merült.

Feszty Árpád (1856-1914) Pozsonyban és Budán tanult. 16 éves korában eltanácsolták a Budai Főreáltanodából, mert rebellis szellemű művészeti kört alapított. Ezután egy ideig vándorszínészként működött. 1874-ben kezdte művészeti tanulmányait Münchenben.

Festett egy ideig Párizsban, Velencében, majd 1880-ban Bécsben tanult. Hazaköltözése után helyzetét jelentősen javította, hogy 1888ban feleségül vette Jókai Rózát, a nagy mesemondó fogadott leányát, aki maga is ismert festő volt. Feszty műterme sok éven át a Bajza utcai Jókai-villában volt. A házaspár a század végén éles ellentétbe került az íróval, amikor az feleségül vette az ötven évvel fiatalabb Nagy Bellát.

Feszty műfajai a tájkép, életkép, történeti és vallásos témájú képek voltak. 1891-ben látta Párizsban a Napóleoni Csata című körképet, ekkor határozta el, hogy ő is fest egy ilyet. Igen komoly

előtanulmányokat végzett, többek között felkereste a Vereckei hágót.

A körkép jelentős csúszással 1894-re lett kész, és a millenniumi kiállítás egyik legnagyobb attrakciója lett. Feszty Árpád rosszul mérte fel erejét: több mint tíz másik festőt be kellett vonnia, jelentős veszteséggel zárta a projektet. A II. világháború végén részben elpusztult kép restaurálása 1995-re készült el, ma Ópusztaszeren található, a Nemzeti Történeti Emlékparkban. 2009-ben nagy garral bejelentették, hogy a Microsoft nagy felbontású felvételt készített a festményről, és rövidesen az Emlékpark Honlapján kint lesz. (Kint van, de nem nyílik ki, pedig letöltöttem a kért Silverlight programot külön.)

Munkácsyt Jókai (aki képviselő is volt) javaslatára bízták meg az alsóházi ülésterembe a Honfoglalás című kép megfestésével. Steidl megadta a pulpitus mögötti pontos méretet, ám mire a festő évek munkája után leszállította a képet, már nem fért be, mert közben Steindl áttervezte a termet. Így a Szépművészetibe került a kép, csak 1929-ben került az Országház egy másik termébe, amit ma ezért neveznek Munkácsy Teremnek.

(Az első és a második épület a Fortepan képein.)