Munkácsy mihály szobra és képe a public library salomon termében 614

Munkácsy Mihály szobra és képe a Public Library Salomon Termében Újra megnyílt a Public Library sok évig renovált Rose olvasóterme – ezt látni kellett, különösen, hogy a sors (pontosabban a Trust For Mutual Understanding nevű alapítvány) azzal jutalmazott, hogy harmadszorra is a Library Hotelben szállhattam meg, 250 méterre a könyvtártól. A Stephen A. Schwarzman nevű mecénásról elnevezett könyvtár sokadszorra is nagy élmény volt. (Az épület külső falán elhelyezett feliratról azt gondolná az ember, hogy ez egy régi elnevezés, pedig csak kilenc éve van ott.) Schwarzmann (1947-), a világ 113. leggazdagabb embere ma is aktív, a Blackstone Group (alapkezelő) elnök-vezérigazgatója.

A könyvtár végtelenül laza és kellemes hely. A táskákba ugyan belekukkant egy őr, de utána bármit be lehet vinni. A Rose Olvasóterem egyik felében szabadon bámészkodhatnak a turisták.

Mindenhol ajánlgatják a tagságot, még laptopot is lehet kölcsönözni.

Külön tárlóban mutatják be az idén megjelent, itt írt könyveket. Vagy ötven kötet – eddig.

A nagy olvasóterem bejáratával szemben beléptem egy másik terembe, amelyet Edna Barnes Salomonról, a könyvtár egykori kuratóriumi elnökének feleségéről (†2001) neveztek el. Itt dísztelen asztalok mellett lehet hűsölni, wifizni. Tudni lehet, hogy a képekkel dúsan körberakott falak között díszvacsorákat is rendeznek. Leültem néhány percre, megakadt a szemem egy bronz mellszobron. Ismerősnek tűnt, magamban ezt mondtam: „Vesszek meg, ha ez nem Munkácsy”.

Közelebb mentem, és tényleg ő volt. Aztán jobb oldalra tévedt a szemem, egy nagyméretű festményre. Ekkor már értettem a szobrot.

Hiszen ez Munkácsy egyik főműve, „A vak Milton Az elveszett paradicsomot diktálja lányainak” (1877).

Ez egy hallatlanul erős kép: érződik rajta a földre szegezett tekintetű költő titáni akarata. Ezen a festményen a lányok engedelmessége és tisztelete tükröződik, holott a fennmaradt híradások szerint nem csak arra kényszerítette őket, hogy feljegyezzék az éjjel megálmodott versszakokat, hanem hogy mindenféle, általuk nem ismert nyelveken olvassanak fel forrásokat az apjuknak.