Muforditohetvege paper

Műfordítók Szakmai Hétvégéje A Műfordítók Szakmai Hétvégéjének koncepcióját, az osztrák műfordítótábor és a német műfordítószövetség szakmai napjainak mintájára, Nádori Lídia dolgozta ki 2009-ben.

Célja, hogy - a professzionális műfordítók, pályakezdők és a szakma iránt érdeklődő laikusok átadhassák egymásnak tapasztalataikat a műfordítás valamely részkérdéséről; - megismertethessék egymással elkészült vagy készülőben lévő munkáikat; - a tapasztaltabb műfordítók segítsenek a fiatalabbaknak, érzékenyítsék őket a speciálisan műfordítói kihívásokra; - a műfordítói szakma képviselői kicseréljék tapasztalataikat a piaccal kapcsolatban és erősítsék a szakmai érdekérvényesítést; - motiválják egymást és motivációt nyerjenek a bemutatkozás lehetőségéből, a programban és a programon kívül lefolytatott beszélgetésekből.

Formája intenzív, tréning-szerű, egy teljes hétvégére kiterjedő együttlét a fővároson kívül, de attól nem távol.

Előadások, szemináriumok, konzultációk, fórumok alkotják a szigorúan vett szakmai programot. Ez péntek délutántól vasárnap kora délutánig összesen mintegy 16 órát vesz igénybe. A fennmaradó időt tréning, játék, koncert, kirándulás és kötetlen beszélgetés tölti ki.

A Műfordítók Szakmai Hétvégéjének eddigi története röviden: A szakmai hétvége lebonyolítását a Magyar Műfordítók Egyesülete vállalta. Az első szakmai hétvégére 2010-ben, Diósjenőn került sor. Az élénk érdeklődés miatt tágasabb helyszínt kellett keresni, így 2011-től a dobogókői Walden Hotel adott otthont az eseménynek. A program kidolgozásáért, külső és belső kommunikációjáért a koncepció kidolgozója, Nádori Lídia felelt. A pénzügyik lebonyolítást, a pályázatírást, a hotellel való kapcsolattartást és egyéb technikai feladatokat pedig Kriszt Magdolna vállalta. A Waldennel kezdettől fogva kiváló kapcsolatot ápoltak a szervezők, a helyszín mind méreteiben, mind az ellátás minőségében, mind a technikai feltételeket tekintve optimálisnak bizonyult.

A koncepció mindjárt az első évben elnyerte a MASZRE (Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete) tetszését és maximális támogatását. Így az első négy évben a program zökkenőmentesen futhatott.

Ugyanakkor, mivel a hétvége költségeit a MASZRÉ-tól kapott támogatásból és a résztvevői díjakból fedezni tudtuk, a MASZRE átalakulása óhatatlanul érzékenyen érintette a hétvégét is. Amikor a befolyó reprográfiai jogdíjak az NKA-hoz kerültek át

és a felosztási szabályzatnak megfelelő támogatás szétosztásának hatásköre is az NKA-hoz került, a szakmai hétvége nem került be a támogatottak körébe, ami a szervezőket váratlanul érte. Így 2014-ben a korábban kialakult ritmustól eltérően nem a tavaszi időszakban, hanem ősszel; és nem a Waldenben, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán rendeztük, az ottani infrastruktúra (kollégium, étkező) igénybevételével. Ez a helyszín azonban nem bizonyult optimálisnak. Szerencsére az NKA a következő évben korrigálta a pályáztatási gyakorlatát, így 2015-ben és 2016-ban újra megrendezhettük a korábban bevált helyen és időben a szakmai hétvégét.

2016 őszén, a 2017-es szakmai hétvége kidolgozásának kezdetekor, új nehézséggel kellett szembesülniük a szervezőknek. Az NKA Szépirodalmi Kollégiuma ki sem írta a megszokott időben a pályázatot, és az informális érdeklődésünkre kapott válaszokból azt kellett leszűrnünk, hogy nemcsak időben bizonytalan a pályázat, de a kimenetele is több mint kérdéses. Mivel a műfordító hétvége megrendezéséhez szükséges összeget a MEGY tagdíjaiból nem tudjuk fedezni, nem kockáztatjuk meg a nagy valószínűséggel sikertelen NKA-pályázatot, hiszen a helyszínt le kell foglalnunk, az előadókat, szemináriumvezetőket fel kell kérnünk és lekötnünk az adott hétvégére.

Ezért fordulunk más támogatási források felé.

A szakmai hétvége létszáma az első évtől kezdve 80 és 100 fő között változik. A legnépesebb szakmai hétvége a 2015-ös volt, 104 résztvevővel. A 2016-os szakmai hétvégét az erősen csökkentett NKA-támogatás miatt „csökkentett üzemmódban”, szegényesebb szakmai programmal tudtuk csak megvalósítani, ez tükröződött a résztvevők számában is: mindössze 60 résztvevőt tudtunk mozgósítani erre az évre.

Azonban az evaluációs kérdőívek alapján úgy látjuk, maga a szakmai hétvége továbbra is fontos a résztvevők számára, szeretnének gazdagabb programot, több munkát.

A résztvevők megoszlása: körülbelül 50% MEGY-tag, 30% diák vagy pályakezdő, 20% laikus, a szakmát hobbiként űző, rokonszakmában professzionális résztvevő. Számos „törzsvendége” van a szakmai hétvégének, a „törzsgárda” mintegy 30 főből áll, akik az összes, vagy majdnem az összes eddigi hétvégén részt vettek. Ez is fontos visszajelzés arról, hogy a szakmának fontos a rendezvény.

Előadóink és szemináriumvezetőink sorából kiemelném az alábbi neveket: Ádám Péter Bárdos László Buda György Csordás Gábor Wilhelm Droste Fáber András Heike Flemming Géher István Halasi Zoltán Hetényi Zsuzsa

Horváth Viktor Imreh András Józan Ildikó Kappanyos András Szvetla Kjoszeva Kőrizs Imre Kurdi Imre Mesterházi Mónika Molnár Krisztina Rita Nádasdy Ádám

Parti Nagy Lajos Rácz Péter Réthelyi Orsolya Soproni András Szlukovényi Katalin Tatár Sándor Upor László Vihar Judit

A szakmai hétvége a MEGY tevékenységének talán legsikeresebb szegmense. Az elvonulásnak köszönhető intenzív együttlét olyan eredményekkel gazdagította a műfordító társadalmat, amelyek számokban nehezen mérhetők, annál inkább az egyéni fordítói teljesítményekben. Ugyanakkor kézzelfogható eredménynek tekinthetjük, hogy az előadásokról és szemináriumokról hangfelvételek, fényképfelvételek és összefoglaló videók készültek, amelyek nemcsak a MEGY archívumát, de a magyar irodalomtörténetet is gazdagítják. Szintén fontosnak tartjuk, hogy a szakmai hétvégéknek a szakmai érdekképviselettel foglalkozó fórumain olyan konszenzuális döntések is megfogalmazódtak, amelyek azután a fordítók napi munkájában is lecsapódhattak, például ami a műfordítás anyagi megbecsültségét, a jogszerződések korrektségét illeti.

Tekintettel a rendezvény zártságára, a résztvevők viszonylag alacsony számára és a várhatóan szerény médiaérdeklődésre, a Műfordítók Szakmai Hétvégéjéhez nem remélünk szponzori támogatást, a mecenatúrát látjuk járható útnak. Bízunk benne, hogy középtávon helyreáll az állami mecenatúra, azonban létfontosságúnak tartjuk, hogy ne szakadjon meg a rendezvény folytonossága, ezért fordulunk a magánmecenatúra lehetőségéhez.

Budapest, 2016. december 6.

Nádori Lídia