Monsieur Hire jegyessége – Patrice Leconte francia filmje (1989) Tévém ugyan nincs otthon, tévé-előfizetésem mégis van. Ez a HBO GO szolgáltatás szükséges feltétele. Ez a reklámmentes filmekre specializálódott kábelcsatorna filmtára, amelyet „menet közben”, azaz bárhol lehet nézni, ahol wifiszolgáltatás van (akár külföldön is). Egyegy különlegesen fárasztó nap után (ha nem járok egy nagyon izgalmas könyv közepén), a tablet gépet veszem kézbe, és keresek valami filmet a HBO GO-n. Természetesen meg lehet válogatni, hogy eredeti nyelven, magyar felirattal, vagy anélkül akarom nézni. (Magyar szinkron is van, de azt kerülöm, mint ördög a szenteltvizet.) Amikor 1996-ban beleszerettem Patrice Leconte nagyszerű kosztümös filmjébe, amelyet Magyarországon „Rizsporos intrikák” címmel vetítettek, mert faék egyszerűségű címét („Ridicule”) nem lehetett jól lefordítani (kb. a „nevetségesség”, a „felsülés”, a „kicikiződés” szavak meghatározta szófelhő közepén), elhatároztam, hogy minden régebbi filmjét is megnézem. Ez jutott eszembe, amikor ösztönösen rákattintottam a Simenon regényéből készült filmre. A tikos történethez hasonlóan ennek sem a bűn a lényege, csak az emberi történetek elmesélésének apropója. És itt is gyilkosság tanúi vagyunk az első percekben. Ez a film egy átlagos külsejű, negyven körüli kispolgárról, egy jómódú szabómesterről szól, aki megmagyarázhatatlanul kivívja mindenki utálatát. Utálják, gúnyolják szomszédai, a környékbeli gyerekek, a korcsolyázók, az égvilágon mindenki. Monsieur Hire (ejtsd kb. „möszjöír”) érzelemháztartását egy luxusbordély látogatása révén tartja egyensúlyban. Egy nap azonban rájön, hogy a szemben lévő lakásba egy szép, fiatal nő költözött. Rászokik, hogy minden este leoltott villanynál leskelődik. Egy villámlásnál Alice, az átellenben lakó lány, felfedezi a leskelődőt. Megismerkedik vele, hagyja, hogy félszegen udvaroljon neki. Fiatal, jó svádájú vőlegényét, egy kétes