Mit gondoljunk a három új belvárosi térről_722

Mit gondoljunk a három új belvárosi térről?

Elmentem a felújított három belvárosi térre, és nagyon különböző élményekkel távoztam. Vegyük sorba.

Teljesen csak a József nádor tér van készen. Annyi rosszat olvastam a két díszkútról, hogy szinte immunis voltam irántuk, nem éreztem azt a zsigeri lenézést, amit a Facebook ismerőseim túlnyomó többsége.

Igen, egyik se idevaló (a porcelánalkotás leginkább sehová), mert konkurál a József nádor szoborral. Talán a talajból feltörő vízsugarakat kellett volna idetervezni. De sokkal nagyobb baj is van a térrel, amire akkor jön rá az ember, ha felteszi azt a kérdést: kellett ide egyáltalán mélygarázs? Emlékeztem Vitézy Dávid tömör Facebook elmélkedésére. Sikerült előkeresnem. Ezt írta 2016 tavaszán: „1. Mi szükség van egy óriási, 525 férőhelyes mélygarázsra a belváros legszűkebb, közúton alig megközelíthető pontján, a József nádor téren?

2. Ha egy ilyen mélygarázs plusz parkoló-kapacitást hoz létre, akkor valójában vonzza a forgalmat a belvárosba, nagyobb dugót, nagyobb környezetszennyezést okoz. (…)

3. Ha egy 500+ férőhelyes mélygarázs reggel megtelik, az egy fél lánchídnyi forgalmat jelent a reggeli csúcsórában. A 2x1 sávos József Attila utca, mint a tér egyetlen érdemi megközelítési útvonala, elbírja-e ezt a pluszforgalmat? (Segítek: nem, vagyis csak még nagyobb dugók árán.) Milyen hatással lesz ez az amúgy is túlterhelt Bajcsy/Andrássy csomópontra vagy a Lánchídra?”

Ezek mellett a tények mellett csak apró bosszankodás a stiláris zűrzavar (például csinos, régies, térdig érő, jelzésszerű öntött vas virágágy határolás kontra modernkedő fémrács a lehajtónál).

És érthetetlen, hogy a felszínen is parkolhat néhány lakos, nekik félárú parkolási lehetőséget kellett volna kapniuk a mélygarázsban, azt is csak néhány évre.

Arra járva megint eszembe jut a radikális javaslat: minden budapesti kapjon évente 100 vagy 200 ezer forintot, aki akar, vegyen belőle villamosbérletet, mások fizessék ki belőle az utcai parkolásuk egészét, felét vagy negyedét, függően attól, ahol laknak. Nem rossz javaslat.

Biztos, hogy belebukna, aki elővezetné?

Az Arany János utcai metróállomás környezetére, amit két évtizede Podmaniczky térnek hívnak, nincs egy rossz szavam se. A zűrzavaros, kellemetlen környezet alaposan kizöldült, a troliforduló eltüntetése nagy területet adott át a gyalogosaknak, a tér névadójáról készült szobor áthelyezése indokolt volt. Most már érdemes lesz itt találkozót megbeszélni. Persze még hátra van a megmaradt pavilon átépítése.

Kíváncsi vagyok, mi lesz belőle. A tervek szerint zöldtetőt kap.

A Vörösmarty tér is csaknem kész. Városvédő barátaim epét hánynak attól, hogy nem történeti hitelességgel állították helyre Pest központi terét. Különösen fájlalták a zöldterületet határoló százéves díszrácsokat. Csakhogy a tér rendeltetése megváltozott. A legkülönbözőbb kereskedelmi rendezvényekre használják a teret, a nagy hagyományú Ünnepi Könyvhéttől, a kétes ízlésű és árazású húsvéti és karácsonyi vásárokig. Ez világtrend a nagyvárosok központjaiban – lehet ellene berzenkedni, de nemigen érdemes. Az új, megemelt zöldterületek szépen gondozhatók, a lekerekített peremükre le lehet ülni. Látni lehet, hogy sok helyen építettek be célszerű áramkivételi lehetőséget. Amikor majd ilyen-olyan vásár lesz itt, nem kell a drótok között bukdácsolni. Ami nagyon nagy baj, hogy a térkövek máris sérültek, és a lerakásuk silány minőségben történt.

Erről itt egy vitriolos hangú képes beszámoló, amelynek már a címe is

vészjósló: A gonosz Térkőtündér az átadás előtt meglátogatta a Vörösmarty teret és leharapdálta a frissen lerakott kőlapok sarkait Vajon így is marad?

(A József nádor térről készült fénykép szerzője Szabó Gábor – We Love Budapest, az új Vörösmarty teret ábrázolóké Mohai Balázs – MTI).