Miért nincs még Balázs Mór utca?
Balázs Mór (1849–1897), az elképesztő munkabírású közlekedési szakember a József Politechnikumban tanult, majd hosszas külföldi tanulmányútra ment Angliába. A Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) vezérigazgatójaként ő hozta el a villamost Budapestre, amikor az még szinte kísérleti technológia volt. Így Budapesten hamarabb járt villamos, mint Bécsben vagy Berlinben. A földalatti megépítésének érdekében összefogott legnagyobb riválisával, a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal (BKVT). A terveket a Siemens és Halske berlini cég készítette. Kilencven évre kaptak engedélyidőt, 15 éves adókedvezményt és 5 évre menetjegyek utáni illetékbélyeg-átalányt. Egy feltétel volt, hogy a millenniumi kiállítás megnyitásáig el kellett készülnie a vasútnak. Ekkor már csak 20 hónap (!) volt hátra.
Balázs Mór két oldalról egyszerre kezdte ásatni a hat méter széles, 3232,56 méter hosszú pályát. Az alap és az oldalfalak betonból készültek. Eredetileg minden lejáró fölé díszes, feltűnő csarnokot emeltek, a csempéket a Zsolnay gyár szállította. Az 1896. április 11-i főpróba még nem sikerült, de május 2-án már minden flottul ment, a szerelvények reggel 6 és este 11 óra között 4 percenként követték egymást.
A budapesti földalatti vasút minden tekintetben megelőzte korát nem csak Magyarországon. A kocsik és a biztosítóberendezések egészen 1973-ig megbízhatóan működtek.
Még egy fontos tény. Az őrülten szoros határidő ellenére nem lépték túl a költségvetést. A jóváhagyott büdzsé 3,6 millió forint volt, az összes kiadás pedig 3 561 891 forint 53 krajcárra rúgott.
Balázs Mór a királytól a vonal megnyitása után egy hónappal verőcei előnévvel nemességet kapott. Nemesi címerében egy alagút és egy vasúti sínpár, valamint cikázó villámsugarak is helyet kaptak. Jelmondata így hangzott: Per Ardua Gradior („Akadályok között hágok magasra”).
Egy év múlva, 48 évesen váratlanul meghalt. A Kerepesi úti temetőben ravatalozták fel, ahol a villamoscég díszruhás kocsivezetői álltak díszsorfalat. Négyfogatú gyászhintóval vitték át a Kozma utcai izraelita temetőbe, ahol eltemették. Balázs Mór eredeti neve ugyanis 1882-ig Kohn Mózes volt.
(Zsigmond Gábor róla szóló életrajza, ahonnan a tények többségét vettem, elolvasható itt.)
