Miért érdemes a bp100.hu honlapot böngészni_704

Miért érdemes a bp100.hu honlapot böngészni akkor is, ha az ember ilyen vagy olyan okból egyetlen helyszínre sem jut el?

Először is, a fesztivált szervező Kortárs Építészeti Központ (KÉK) fiatal munkatársai sokkal több címet kutatnak ki, mint amennyibe végül is be lehet jutni. (Sok oka lehet annak, hogy a kiszemelt épületek lakóit nem lehet belelkesíteni.) A honlapon ott a teljes lista. A felkereshető címek mellett bp100 embléma van, a zárva maradók mellett lakat.

Már tavaly decemberben rábukkantam az ugyancsak Kovács Dániel jegyezte tíz pontos Bauhaus kisokosra, amely hallatlanul tömören foglalja össze mindazt a stílusról (dehogy! gondolkodásmódról), amit mindenképpen tudni érdemes. Így kezdődik: „1. A Bauhaus egy 1919-ben Weimarban alapított, és Dessauban, majd Berlinben egészen 1933-ig működő művészeti és designiskola volt. Teljes német neve: Staatliche Bauhaus, azaz »Állami Építő Ház«”.

A ráadás meg így hangzik: „A Bauhaus nem stílusnév – de mára nem is csupán csak az eszmeiséget meghatározó gyűjtőnév, hanem tág értelemben, a modernitás szinonimájaként használt köznyelvi kifejezés. Bár építészettörténeti szempontból ez téves, hasonló jelentésváltozásra számos példát ismerünk. A »barokk« kifejezést például évszázadokon keresztül csak a zenére alkalmazták.

Olaszországban a szecesszió »stile Liberty« néven ismert, a stílus terjesztésében úttörő brit lakberendezési üzlet, a Liberty & Co. után.

Szóval ugyan a szaknyelvet illetően valószínűleg téves, de senki nem fog belehalni, ha azt mondjuk: ez a ház olyan bauhausos.”

A teljes listát elolvashatják a Mellékletben. Érdemes felkeresni „Az én történetem” rovatot. Ennek bevezetője így hangzik: „Riportsorozatunkban bemutatjuk a Budapest100 néhány különleges szereplőjét. Ez a sorozat titkos oldaláról ismerteti meg a várost és a benne élőket. Lakók és önkéntesek mesélnek magukról, és

a programhoz, a városhoz, a házakhoz és a lakókhoz fűződő viszonyukról.

A Budapest100 számára minden ház érdekes és minden sztori izgalmas. Itt olyan történetek vannak, amikből akár regényt is lehetne írni!”

Most két ilyen történet olvasható itt. Nagy kedvencem a grafikusként végzett BKV forgalomirányító, Dombóvári Márton, a Budapest Régen és Most fotómontázsok szerzője, „aki visszavágyik a Teleki térre”.

Elolvasható itt.

Az idén 15 szervezője és igen sok önkéntese volt a Budapest100-nak.

A 15 szervezőnek ott a fényképe és a rövid hitvallása. Tamási Miklós neve mellett nincs se fénykép, se hitvallás. Ha lenne, valami ilyesmi állhatna ott: „A Fortepan mellett arra vagyok a legbüszkébb, hogy amikor 2011-ben 100 éves lett saját akkori munkahelyem épülete, a Goldberger irodaház, eszembe jutott, hogy hívjuk meg közös ünneplésre a többi 1911-ben elkészült épület lakóit. Nem képzeltem, hogy akkora siker lesz belőle, hogy állandósul, mint éves fesztivál.

Hála a KÉK remek csapatának, akik felkarolták az ügyet.” (http://budapest100.hu/)

Melléklet

Kovács Dániel: Mi a Bauhaus tíz pontban? (És mi nem plusz egyben) 1.

A Bauhaus egy 1919-ben Weimarban alapított, és Dessauban, majd Berlinben egészen 1933-ig működő művészeti és designiskola volt.

Teljes német neve: Staatliche Bauhaus, azaz „Állami Építő Ház”.

2.

A Bauhaus egészen formabontó iskolának számított: különlegessé és saját korában egyedivé tette a logikusan felépített program, a különféle műfajok közötti átjárás, az elmélet és a gyakorlat együttes jelenléte, valamint a diákok és az oktatók közötti közvetlen kapcsolat.

A hallgatók számos területen kipróbálhatták magukat, mielőtt eldöntötték a szakosodás irányát. Ez a metódus számos iskolának szolgált mintaként a 20. században.

3.

A Bauhaus igazi tálentumkeltetőként működött. Az iskolát alapító Walter Gropiusnak volt érzéke a kollégák megválasztásához: rövidebb-hosszabb ideig oktatott a Bauhausban az orosz Vaszilij Kandinszkij, a magyar Moholy-Nagy László, a svájci Paul Klee, a német Ludwig Mies van der Rohe. Még a műhelyvezetők között is olyan, világhírű figurákat találunk, mint hazánkfia, Breuer Marcell építész-designer vagy az osztrák Herbert Bayer.

4.

A Bauhaus a design számos területén képes volt újat mutatni, vagy összegezni a meglévő innovációt. Az említett Herbert Bayer itt

dolgozta ki csupa kisbetűből álló univerzális betűtípusát, Breuer Marcell itt fejlesztette ki híres csőbútorait, Gunta Stölzl pedig szintetikus anyagokkal kísérletezett a textilműhelyben.

5.

Az első dolog, ami az embernek a Bauhausról eszébe jut, a Dessauban emelt iskolaépület. Ez a város finanszírozásában, Gropius tervei alapján 1926–1927-ben készült el, és funkcionalizmusában, anyagaiban, tömegformálásában, tiszta szerkezetében is úttörő – ma is olyan, mintha tegnap adták volna át. A 20. századi modern építészet ikonjaként 1996 óta a világörökség része.

6.

Bár a Bauhausban csak 1927-ben indult konkrét építészeti oktatás, mégis erre a területére gyakorolta a legnagyobb hatást. Az első világháború előtti, funkcionalista kezdeményezéseket folytatva a Bauhaus a „tárgyilagos” építészet első számú műhelyévé vált. Az innen kirajzó építészek az Egyesült Államoktól Tel-Avivig vitték az iskola ethoszát.

7.

A 20. századi formatervezés egyik bölcsője ugyancsak a Bauhaus, ahova számos konkrét innováció is visszavezethető. A kísérletező iskola emellett a színház, a fotográfia, a film, sőt: a zene terén is maradandó hatást gyakorolt a kortársakra.

8.

Az iskola működését 1933-ban betiltották. Moholy-Nagy László 1937-ben kísérletet tett az újranyitására Chicagóban. A berlini

Bauhaus-Archiv őrzi az iskolához kötődő dokumentumok, tárgyak legnagyobb gyűjteményét, többek közt Walter Gropius hagyatékát is.

Weimarban a mai napig működik az egykor Gropius által átvett iskola utódintézménye, 1996 óta Bauhaus-Universität néven.

9.

A Bauhaus hamar jól csengő márkanévvé vált, szinonimájaként az egyszerű formáknak és színeknek, a purista és funkcionalista hozzáállásnak. Az építészetben, belsőépítészetben, formatervezésben, de még a tervezőgrafika esetében is a „bauhaus” egyértelmű jelző. A márkásításra a legjobb példa az 1960-ban alapított barkácsáruház-lánc, aminek persze semmi köze az iskolához (a hivatalos indok szerint neve az alapító Heinz-Georg Baus családnevéből jön).

10.

2019-ben szerte a világon ünneplik a Bauhaus alapításának centenáriumát. Weimarban és Dessauban új múzeumok nyílnak; a berlini archívum felépítése csúszik, csak 2022-re lesz kész. A Bauhaus Imaginista kiállítás-sorozat az iskola hatását térképezi fel Kínában, Japánban, Brazíliában és Moszkvában. A Budapest100 ehhez az ünnepléshez kapcsolódik a főváros modern építészeti értékeinek kutatásával és megmutatásával.

+1.

A Bauhaus nem stílusnév – de mára nem is csupán csak az eszmeiséget meghatározó gyűjtőnév, hanem tág értelemben, a modernitás szinonimájaként használt köznyelvi kifejezés. Bár építészettörténeti szempontból ez téves, hasonló jelentésváltozásra számos példát ismerünk. A „barokk” kifejezést például évszázadokon

keresztül csak a zenére alkalmazták. Olaszországban a szecesszió „stile Liberty” néven ismert, a stílus terjesztésében úttörő brit lakberendezési üzlet, a Liberty & Co. után. Szóval ugyan a szaknyelvet illetően valószínűleg téves, de senki nem fog belehalni, ha azt mondjuk: ez a ház olyan bauhausos.

Forrás: http://budapest100.hu/