Miért kell különösen örülni a Margó Fesztivál sikerének? Mint a kultúra finanszírozása körül kavaró öreg róka, egy lyukas garast nem tettem volna fel arra, hogy Valuska Lászlónak, a tehetséges, fiatal kultúraszervezőnek sikerül megvalósítania terveit. 2013-ban ezt nyilatkozta a kezdetekről a litera.hu-n „A margóról újítunk meg egy rögzült rendszert” címmel: „Amikor [a krakkói – a szerk.] Conrad Fesztiválon jártunk, rögtön magával ragadtak a különböző lengyel vodkák és persze a mindenféle kulturális helyeken megrendezett irodalmi felolvasások és beszélgetések. Az autóúton visszafelé Budapestre már azon gondolkodtam, hogy lehetne egy ilyet megcsinálni. Az volt az elképzelés, hogy a város és az irodalom találkozzon egy olyan különleges eseménysorozaton, amin minden résztvevőt megpróbálunk kimozdítani a biztonságos, megszokott szerepéből és közegéből. Valaki ruhaboltban olvas fel, valaki gitározik, valaki egy romkocsma lehetséges családjainak történetét írja meg, és a közönség is szokatlan helyszíneken találkozik az irodalommal.” Ebből az derült ki, hogy a legelején (még egy másfajta politikai klímában) volt állami támogatásuk az induláshoz, aztán az a negyedére csökkent. Majd megnyerték főtámogatónak a Librit, csatlakozott a kortárs irodalom iránt elkötelezett Aegon Biztosító, és érdemben összefogtak minden létező partnerrel, a PIM-től kezdve a Tilos Rádión át a Szépírók Társaságáig. Egy ideje már van nyári etap, hagyományosan az irodalmi múzeumban, és egy őszi szakasz. Ez idén a Teslában volt, de máris bejelentették, hogy kinőtték a helyet, jövőre a Várkert Bazár lesz a helyszín. Azért kell ennek örülni, mert a szervezők mindenkivel szót értenek, behozták a Margót az őszi fesztivál esernyője alá, és a főváros városarculati cégének segítségével mobil applikációt fejlesztettek hozzá. Minden valószínűség szerint sikerül a kortárs irodalmat újra