Max Porter: Shy
Max Porter (1981) világszerte ismert, sok nyelvre lefordított novellista, regényíró, költő és dalszövegíró. Munkássága eddig elkerülte a hírlevélíró figyelmét, pedig már a harmadik könyve jelent meg magyarul.
Ez a kisregény terjedelmű, bivalyerős kötet egy fékezhetetlen tinédzser, Shy fejében játszódik. A cselekmény egyetlen éjszaka során zajlik. A főhős az Utolsó Esély magán javítóintézet bentlakó diákja, amelyet szemlátomást megszállott, ilyesmire szakosodott pedagógusok visznek. Az első bekezdésekben Shy az éjszaka közepén egy tömött hátizsákkal szökni készül. Aztán elindul a visszapillantások sora. A szerető anya és egy nagyjából oké mostohaapa által felnevelt fiúgyerek sorsa lassanként markánsan kirajzolódik: izgágaságából dühkitörések lesznek, aztán verekedés, bandázás, gyűlölet és hisztéria a segíteni akarás ellenében. A visszatekintések egyre durvább köztörvényes ügyeket idéznek fel, amelyeknek Shy csak egy részét úszhatta meg.
Az Utolsó Esély menedékházban is folytatódnak az incidensek.
Alapos képet kapunk az itt használt példás pedagógiai módszerekről.
Az is kiderül, hogy az intézmény nagy veszélyben forog. Az igazgató megosztotta a diákokkal, hogy az épület tulajdonosa építési engedélyt kért arra, hogy renoválják és luxuslakásokká alakítsák az egész helyet, de az engedély valamiért húzódik.
Egy újszerű narrációs technikával a monológot gyakran megtörik a hozzászóló személyek szó szerinti mondatai. Részben a családtagok, részben mindenféle pedagógusok szájából. Ettől a könyv nagyon elevenné válik, segít az érdeklődés fenntartásában is.
Megtudjuk, hogy Shy-nak van barátnője is, aki halogatta ugyan, hogy lefeküdjön vele, de aztán megtörtént a nagy dolog, ha nem is úgy, ahogy azt a fiú remélte. Így aztán szégyenében elmenekül.
Vademecum Newsletter 957/2024 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft
Shy egyfolytában zenét hallgat, ez a mentsvára és a menedéke.
Bőséges beavatást kapunk a zenék fajtáiról és azok hatásmechanizmusairól.
„Hallja, tökéletesen, a fejében, ahogyan egy amon break végigsöpör, mint egy hullám, újra és újra önmagába csúszva, belepasszol a szívébe, a kedvencem amikor visszavágják félsebességre, lomhán, fesztelenül, a fegyverek a mellkasára szorítva, aztán nekirugaszkodik, ropogósan és lédúsan robban, matematikai tökéletesség, fel, fel és el, dobgépek és hangminták készítik, mégis isteni találmánynak hangzik.
Isten egy aljas, életvidám fazon, aki azt akarja, hogy az emberek együtt táncoljanak. Bulizzanak. Technológia és lélek. Kurvára dicsértessék, amiért imádja a dobokat. Zúdítsd rám a hangokat.”
Amikor ezt olvastam, világos lett, hogy ez nem egy belső monológ, hiszen a tanulást szabotáló, könyveket nyilván nem olvasó főhős messze van ettől a fogalmi gondolkodástól és szóhasználattól.
Mindezeket az író adja a szájába, falatonként. Shy lábujjhegyen járva kilép a nem zárt ajtón, végigmegy a nagy parkon és a megbontott kerítésen át kilép az éjszakai természetbe.
Voltaképpen mindig könnyen barátkozott, csak előbb-utóbb mindenkit elvadított maga mellől. Azonban mire ezt megtudjuk, már messze jár az intézettől. Egy tó felé veszi az irányt. Ekkor jövünk rá, hogy a hátizsákba pakolt nagyobb kövek nem azt a célt szolgálják, hogy nehezítsék a haladást: ez a fiú bizony a tóba akarja veszejteni magát. Innét nagyon nagy tétje lesz az elbeszélésnek. A befejezés semmiképpen sem az lesz, amire bárki is számít. Fontos, szép, sűrű történet.
(Eredeti kiadás: Faber & Faber 2023. Magyar kiadás: Jelenkor, 2024. Fordította: Totth Benedek. 135 o., ára 3999 Ft.) Vademecum Newsletter 957/2024 by András Török Copyright @ Summa
Vademecum Newsletter 957/2024 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit
Vademecum Newsletter 957/2024 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft