Marc kushner a jövő építészete (100 különleges épület) 586

Marc Kushner: A jövő építészete (100 különleges épület) Az építészet és a design valaha kevesek vesszőparipája volt, ma már kicsit olyan, mint a futball és a fotográfia. Mindez az internet és az okostelefonok miatt van így.

A fenti könyv szerzője, az 1977-es születésű, a Harvard Design Schoolban végzett építész egyenesen azt mondja, hogy „Az Instagram, a Facebook, a Twitter megjelenése akkora változást indított el az építészetben, mint az acél, a beton, a lift feltalálása”.

Ezekkel ugyanis megjelent a közvetlen megosztás. Az építészek és más tervezők közvetlen visszajelzést kapnak munkájukról – még az előtt, hogy megépítenék őket.

Kushner német társával együtt sikeres irodát alapított, és amikor 2008ban a válság megbénította a fejlesztéseket, elindította az Architizer.com című honlapot, amely hamarosan berobbant és mára a földkerekség legnagyobb építészeti és építőipari adatbázisa lett. Több mint 40 ezer építész- és építésziroda munkái között lehet keresni benne. Küldetését így határozzák meg: „Architizer connects architects to a vibrant network of peers, fans, and potential clients” /„Az Architizer az építészeket életteli hálózatba köti be, amelyekben egyszerre vannak jelen építésztársaik, érdeklődő laikusok és reménybeli megrendelőik.”

2013-ban indult el az Architizer A+ nevű díj, amelyet hatalmas felhajtással, nagy gálaesten adnak át. A zsűriben nem csak szűken vett szakemberek vannak, hanem üzletemberek, divattervezők és mindenféle érdeklődők. A honlapon lehet is jelentkezni zsűritagnak.

(Most, hogy ezt a posztot írtam, ki is próbáltam. Egyszerűen csak meg kellett írni, hogy ki vagyok.)

Kushner, aki ma már azt látja legfőbb céljának, hogy „rávegyek mindenkit arra, hogy szeresse az építészetet”, remek TED előadó, első – tavaly magyarul is megjelent, most ajánlott – könyvét több mint ötezer beküldött A+ pályázatból válogatta.

A szerző arra biztatja az embereket, hogy tegyenek fel az építészeknek egyre jobb és jobb kérdéseket, ezzel kényszerítve őket egyre jobb tervek megalkotására. Felhívja a figyelmet arra is, hogy manapság nincsen már uralkodó építészeti stílus. (Az utolsó kettő a szinte egymás mellett virágzó posztmodern és dekonstrukció volt – tehetjük hozzá.) „Az építészet jövője tomboló szélvihar és a kísérletezések nyomán teljesen átrendeződnek a régi, hagyományos keretek.”

A könyv végtelenül rövid, tömör szövegekkel operál. Fontosak a fejezetkezdő szövegek – nehogy átugorjuk őket! (Ezek is egyetlen bekezdés terjedelműek.)

Az egyes képekhez nem csak szövegek, hanem egyetlen mondatos „tanulságok” is tartoznak.

Ha mindent elolvasunk és megnézünk, akkor sem tart tovább egy délutánnál. Szinte mindenki más emberként teszi le a kisalakú, csinos könyvecskét. Micsoda végtelen lehetőségek!

Nagy büszkeség volt, amikor a 40. oldalon egy magyar projektre bukkantam. Kitalálják, melyik? Hogy segítsek, ide írom a tanulságot: „Egy jó építészeti alkotásra megéri várni.” (Igen, kitalálták, a 4-es metró Fővám téri állomása – Spoorarchitects, Finta Sándor.)

(TED Books 4, Hvg Kiadó, Fordította Garamvölgyi Andrea, Lektorálta Kovács Dániel, 190 o., ára 2200 Ft)