Maczó Péter (1949-2025)
Amikor ifj. Vázsonyi Vilmoson (1935-2008) elhatalmasodott egy gyógyíthatatlan kór, gondosan legépelte saját halálhírét és egy levélben elküldte a Le Monde-nak. Csak ezután ült föl a vonatra és utazott el a svájci alapítványhoz, akik átsegítették a túlvilágra. Maczó Péter utolsó napjairól nem tudok semmit, az imént jutott el hozzám a halálhírét tudató, végtelenül gondosan tervezett partecédula. Meg voltam győződve, hogy ő maga tervezte. (Azóta megtudtam, nem ő volt, hanem Kövi Krisztina, akinek nagyon jól esett, hogy egy Facebook posztban feltételeztem, hogy az eltávozott volt az.)
Minden szakmának vannak megkerülhetetlen közösségi emberei. A szerencsésebb szakmák nagy alakjai részt vesznek a tanításban, a versenyek és kitüntetések zsűrijeiben. Maczó Péter az évek során három diplomát is szerzett. Nyomdamérnökit, művészeti menedzserit, végül csomagolás- és formatervező diplomát.
Az 1970-es évek végén ismertem meg az Iparművészeti Főiskolán, amely egy szabad szellemű hely volt, nagyszerű könyvtárral, ahol szívesen láttak szakállas bölcsészeket is. Hogy barátjává fogadott, azt azzal érzékeltette, hogy rákerültem postalistájára. Karácsonyi üdvözlő kártyái valóságos tipo-grafikai remekművek voltak. Aztán valamelyik költözésről elfelejtettem értesíteni, csak két évtized múltán kerültem vissza a listájára.
1985-ben ő indította a felsőfokú tipográfusképzést, ‘88-tól ő lett a gyakorlati képzés intézetének igazgatója. Tavaly novemberben váratlanul felhívott telefonon, hogy egy napon belül találkozni akar velem – még aznap kezembe vehettem a 2024-es naptárt, amelyet barátainak személyesen vitt el. Az utcán találkoztunk, egy pillanatra, akkor elmondta, hogy 2025-re újabb terve van, mert azt szeretné, hogy az egész grafikus szakma összeálljon és megtervezzen egy-egy lapot. De nem biztos, hogy lesz már ereje befejezni. Kérdő tekintetemre elárulta, hogy súlyos betegség támadta meg.
Vademecum Newsletter 972/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit
Vademecum Newsletter 972/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit
Amikor hírét vettem Facebook posztjaiból, hogy elkészült az újabb naptár, azt képzeltem, nagy baj nem lehet. Hát mégis lett.
Egy jó ismerősömnek van egy kifejezése azokra a volt nagyvállalati vezetőkre, akik nyugdíjazásuk másnapján nyüzsögni kezdenek
mindenféle egyesületekben, magas pozíciókra (és talán munkára is) vágyakozva. Úgy hívja őket: „a kopott szőrűek”.
Maczó Péter ennek éppen az ellenkezője volt. Néhány éve még utolsó munkahelyén, a Metropolitan Egyetemen láttam őt hetvenen túl vizsgáztatni. A szeme ugyanúgy csillogott, mint amikor megismertem.
A tipográfia iránti lelkesedése ugyanolyan ragadós volt, mint 50 éve. És szőre csillogóbb volt, mint valaha...
Vademecum Newsletter 972/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft