Még egyszer a Széll Kálmán szoborról_713

Még egyszer a Széll Kálmán szoborról A Széll Kálmán szobor ünnepélyes bronz főalakja megfelel a 20. századi bronzszobrok mesterségbeli szabályainak. Széll Kálmán arcvonásai felismerhetőek. Az ünnepélyességet a szobrász, Tóth Dávid egy modern elemmel ellensúlyozta: mögé egy játékosan meghajló rozsdamentes acél (alumínium?) lapot helyezett, abból kivágta az árnyéka formáját. A lapnak a néző felőli oldalába a miniszterelnöki kinevezésekor megjelent kormánypárti dicshimnuszt maratták, mai betűtípussal.

A szobor megítélésünk szerint nem akar mást mondani, mint hogy „Széll Kálmán nagy ember volt”.

Egy olyan személyt állít a középpontba, aki a kor lehetőségeiből – elveiből soha nem engedve – kihozta a lehető legtöbbet.

A Széll Kálmán Alapítvány honlapján elidőzve ez számomra is érthetőbbé vált: „Teret kívánunk adni az alkotó embereknek, akik számára a munka értelme az életminőség javítása, azért, hogy gyermekeink és unokáink szabadok lehessenek, azaz méltóságban élhessenek, és sorsukat maguk irányítsák. Egy ország sikere egyszerűen a jó szervezettségen múlik, azon, hogy az emberek szabadságát, gyarapodását és biztonságát szolgáló intézményrendszer kiszámíthatóan és hatékonyan működik-e. A gyarapodást elősegítő alapintézmények közé tartozik a tulajdon védelme és a szabad vállalkozás lehetővé tétele. Széll Kálmán miniszterelnöki, de életpálya jelmondata is a »Törvény, jog, igazság«, amely Alapítványunk fő mottója is egyben.”