Lord Sainsbury nemes bosszúja, Scott Brown méltatlankodása
A bejárat mögötti rész viszonylag alacsony volt, és meglehetősen sötét, a tervezők talán arra akarták ösztökélni a látogatókat, hogy minél hamarabb induljanak a múzeumi terekbe... Ebben a földszinti térben volt két „ál-oszlop” is, amelyeknek csak dekoratív szerepük volt. Ezt nagyon nem szerette Lord Sainsbury, az egyik mecénás, egyszer hangot is adott ennek, de nem hallgattak rá.
Harminc évvel az új szárny megnyitása után, 2021-ben a National Gallery átfogó tatarozást határozott el. Ennek pályázatát egy amerikai iroda, az amerikai Selldorf Architects nyerte el. Ők azzal pályáztak, hogy a tatarozást némi ráncfelvarrással kötötték össze. Részben kibontották az előcsarnok mennyezetét, így a lépcső egy része feltárult, ehhez le kellett bontani a két oszlopot is. Nagy meglepetésre az egyikből egy műanyag tokba helyezett, fejléces papírra, csupa
nagybetűvel gépelt levél került elő. Szövege ez volt:
„HA ÖNÖK MEGTALÁLTÁK EZEKET A SOROKAT, AKKOR
BIZONYÁRA LEBONTOTTÁK AZ EGYIK HAMIS OSZLOPOT.
(...) KÉREM, TEGYÉK KÖZHÍRRÉ, HOGY AZ ÉPÜLET EGYIK
MECÉNÁSA EL VAN RAGADTATVA ATTÓL, HOGY AZ ÖNÖK NEMZEDÉKE ÚGY DÖNTÖTT, HOGY ELTEKINT EZEKTŐL A FELESLEGES OSZLOPOKTÓL.”
John Sainsbury nem érte meg ezt a napot, 2022-ben, 94 éves korában meghalt.
Nagyon idős, de még aktív a bővítés társtervezője, az 1931-es születésű Denise Scott Brown (férje, Venturi 2018-ban hunyt el.) Ő
élesen kritizálta a már javában folyó átépítést.
Ezt mondta róla: „Úgy néz ki az épületünk, mint egy cirkuszi bohóc...
Vannak benne tragikus elemek – a cirkuszi bohócok úgy vannak
kitalálva, hogy boldognak tűnjenek, de nem azok. Ez egy cirkuszi bohóc, aki tütüt visel.”
Vademecum Newsletter 960/2024 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit
Az átépítést tervező építész az eredeti előcsarnokot sötétnek és zavarba ejtőnek nevezte. „Vannak emberek, akik egy sötét és zavarba ejtő teret jónak tartanak, és vannak, akik nem. Én az utóbbiak közé tartozom.”
Lord Sainsbury előkerült levele és Denise Scott Brown ma a róla szóló könyv társaságában. A portré forrása: Imoisset ügynökség.
