Látogatás Barcza Gergely építész otthonában (Építészotthonok videósorozat) Életem két nagy élménye volt két építész otthonának megtekintése. 1992-ben (bonyolult okok következtében, amit egyszer régebben már elmeséltem a Vademecumban) egy szombat délután London egyik előkelő negyedében várt engem Charles Jencks, építész, építészetteoretikus, aki kis túlzással maga találta fel a posztmodern kifejezést, legalább is ő alkalmazta az építészetre. Egy György korabeli villát épített újjá, nem akadt sarka, ami nem sugározta az új, a diadalmasnak tűnő stílust és életérzést. Még aznap sikerült egy boltban megvennem az épület újjászületését dokumentáló vastag, díszes albumot. Még nagyobb élmény volt, amikor Ekler Dezső mutatta meg a házát, amelyet még az organikus építészet bűvöletében emelt. (Mutatott egy fényképet is, amely azt örökítette meg, hogy az alapozás közben Birkás Ákos segít neki egy kört húzni egy kötél segítségével.) Azóta sokszor gondoltam rá, hogy milyen szívesen nézném meg más építészek otthonát is. Ahol megvalósíthatták vágyaikat, nem kellett gonosz és kapzsi megrendelőkkel hadakozniuk. (Bár tudjuk, hogy olykor a kötöttségek hozzák ki a legjobb megoldásokat.) És tessék, az Urbanista blog, együttműködésben a MoME Építészeti Intézetével, az NKA támogatásával videósorozatot indított „Építészotthonok” címmel. A legfrissebb epizód nem egy kacsalábon forgó villát mutat be, hanem egy olyan lakást, ami nem haladja meg egy alsó középosztálybeli, egyetemi oktató lehetőségeit. Ez benne a szép: a design lényegét több tucat kisebb-nagyobb ötlet magas szintű megvalósításán keresztül szemlélteti. A beharangozó cikk és a mindössze hétperces filmecske itt.