Kondor Vilmos: Az első budapesti olimpia
„A történelem, mintha ilyesmi létezne, akár mint valóság, akár mint irodalom” - Szentkuthy Miklóstól választott találó mottót ez a regény. De ahogy lapozunk, mindjárt ott a másik is, Szécsi Páltól: „Két
összeillő ember / Fénylő tágra nyíló szemmel. / Figyeld! Elakad a hangunk, / Istenem, hát mi vagyunk!” Találó idézetek, a következő néhány száz oldalon a magával ragadó történet valóban egyszerre festi meg az ország és a sorozat előző kötetében megismert emberek sorsát: talán emlékeznek még Nemes Albert detektív főfelügyelőre, nehéz természetű anyjára, a detektív Millának becézett, kerekesszékbe kényszerült szépséges barátnőjére, Kádár János rendőrfőkapitányra és másokra.
Nem tudom, hogy vannak ezzel a Vademecum olvasói, én rettentő szívesen olvasok alternatív történelem típusú lektűröket. Tudjákamikor semmi sem úgy történt egy országban, ahogy az iskolában tanultuk.
Különösen izgalmas ez akkor, ha a történet Magyarországról szól. A Kondor Vilmos álnevű magyar íróért valaha lelkesedett ez a hírlevél, aztán ez alábbhagyott, egy idő után a sorozat ellaposodni látszottéppen akkor, amikor a magyar krimiirodalom történetében páratlan módon elkezdték a könyveket idegen nyelveken is kiadni.
Ezen alsorozat első kötetéért (A második magyar köztársaság) már lelkesedtünk e hasábokon. Most is van rövid történelmi bevezető, amelyből megtudjuk, hogy Horthy kiugrási kísérlete sikerült, de őt a zűrzavarban meggyilkolták, és helyére fia, ifj. Horthy Miklós lépett (ezek szerint nem zuhant le 25. bevetése során!) és aztán az ország szerencsés vágányra került. A szovjet hadsereg csak az ország egy kis részén marad, részesülünk a Marshall-segélyből, 1954-ben sikerül megnyerni a foci VB-t, az ország fellendül, 1964-ben megépül
Ferihegy 4 is. Hat oldalon gyógyír kerül minden kollektív sebünkre.
Kiderül még az is, hogy a konzervatóriumot Bartók vezeti, és Szerb Antal a kultuszminiszter... (Ők nem jelennek meg a regény lapjain.)
A történet egy BKV közleménnyel kezdődik, ami arról szól, hogy az olimpia idején hogyan működik a budapesti közlekedés. Később, egy elejtett megjegyzésből kiderül, hogy miképpen került Budapestre az 1968-as olimpia: az év elején Mexikóban belpolitikai válság tört ki, ellehetetlenült az olimpia megrendezése, így lett egy másik sport nagyhatalom a rendező ország.
A bonyodalom hamarosan érkezik: az egyik első úszószám magyar esélyese, a nemzet kedvence az első selejtező rajtja után nem jön föl a víz alól. Nemes főfelügyelő ott van a lelátón, maga is tanúja a tragédiának. Azonnal ő kapja meg az ügyet, amit nehezít, hogy gyorsan kell eredmény, de a show-nak mennie kell tovább, senki sem akar botrányt, különösen nemzetközit nem.
A Kondortól megszokott ügyes történetbonyolításon túl a szerző a mindennapok tárgyi világának aprólékos és színes bemutatásában is jeleskedik. Ráadásul régi magyar vágyakat is beteljesít: magyar gyártmányú autómárkákat is varázsol a regény lapjaira!
A krimitörténet szálait az író kétségtelenül ügyesen bonyolítja, de a könyv fő erénye nem ez. Hanem egy olyan Budapest eleven portréja, amely történetének legfelfokozottabb napjait éli át. Ezt hol a Deák téri rendőrpalotából, hol az utcán, hol a versenyek színhelyén éljük át. (Nem hiányzik a könyvből a modern krimitörténetek elmaradhatatlan kelléke, az életszerű szexjelenet sem, de a nyomozó legnagyobb sajnálatára ennek ő maga csak szemtanúja.)
Szinte semmihez sem hasonlítható kéjes érzés huzamosan kiélvezni annak kvázi-valóságát, hogy micsoda remek ország lehettünk volna!
Ahogy a történelmi bevezető utolsó mondata magyarázza: „Az egykori »vonakodó csatlós« jó értelemben vett kompországként szolgálja egyszerre a Nyugatot és Keletet.”
Az orvostudomány ismeri az elveszett végtag helyén érzett fantomfájdalom fogalmát. Kondor viszont kikísérletezte ennek párját, a sosem volt sikeres ország felett érzett „fantomélvezetet”. Köszönet érte!
(Open Books, 2023. Felelős szerkesztő: Nádor Zsófia. Borítóterv: Relatív. 535 o., ára 4999 Ft.)
