Kivoltidosebbberkopal

Ki volt idősebb Berkó Pál, és miért nem hallottunk eddig róla?

A Fortepan megint frissült, és ezzel az 1321 képpel átlépte az 50 ezres számot. 50368 kép böngészhető nagy felbontásban, és le is tölthető.

Szabadon felhasználható bármire.

Mindegyik újonnan feltöltött kép Berkó Pál felvétele. A név ismerősnek tűnik. Hát persze, a Népszabadság újságírója! Pedig ezeket a képeket édesapja, idősebb Berkó Pál készítette. A frissítés elé szokatlan módon külső ajánló került, N. Kósa Judit tollából. Így kezdődik: „Régi megfigyelésem, hogy a sors mindenkitől azt veszi el, ami a legfontosabb neki. Apósomat, idősebb Berkó Pált a jó látástól fosztotta meg: attól, hogy mindennap végigböngészhesse az újságokat vagy hogy tízezer kötetes könyvtárának köteteit olvashassa. (…)

Azt gondolom, emiatt a súlyos látásromlás miatt lehetett, hogy még csak nem is tudtam: korábban lelkes fotós is volt. Pedig így volt: húszas évei elején – azaz a harmincas évek közepe táján – a pesti Hatschek és Farkas fotóműszaki kereskedésben dolgozott.

Raktárosként került a céghez, de aztán megismerte a fényképezés technikai hátterét, a laborálás menetét, és mindent megtanult erről a szakmáról. Vásárolt is egy Leicát, amelyet aztán magával vitt a frontra – „tudjátok, amikor visszafoglaltam Kárpátalját”, utalt gyakorta hadtápos zászlósi karrierjére –, fotózott vele a felszabadult Budapesten, az ötvenes évek nagy politikai tömeggyűlésein, majd 56ban.”

(Az egész bevezetőt bemásoltuk a Mellékletbe.)

A hatalmas és nagy jelentőségű lelet első éveiből másoltam be néhány erős atmoszférájú képet. De jó lenne őket fizikai nagyításokban is egy kiállításon megnézni!

Melléklet

N. Kósa Judit: Id. Berkó Pál fotográfiái elé Régi megfigyelésem, hogy a sors mindenkitől azt veszi el, ami a legfontosabb neki. Apósomat, idősebb Berkó Pált a jó látástól fosztotta meg: attól, hogy mindennap végigböngészhesse az újságokat vagy hogy tízezer kötetes könyvtárának köteteit olvashassa. Azokban az években, amikor a közelében éltem, már pótszerekkel volt kénytelen beérni. Százával kötötte át a régi könyveket, hogy legalább ezalatt tapinthassa a papírt, érezze a nyomdafesték szagát.

Azt gondolom, emiatt a súlyos látásromlás miatt lehetett, hogy még csak nem is tudtam: korábban lelkes fotós is volt. Pedig így volt: húszas évei elején - azaz a harmincas évek közepe táján - a pesti Hatschek és Farkas fotóműszaki kereskedésben dolgozott.

Raktárosként került a céghez, de aztán megismerte a fényképezés technikai hátterét, a laborálás menetét, és mindent megtanult erről a szakmáról. Vásárolt is egy Leicát, amelyet aztán magával vitt a frontra – „tudjátok, amikor visszafoglaltam Kárpátalját”, utalt gyakorta hadtápos zászlósi karrierjére –, fotózott vele a felszabadult Budapesten, az ötvenes évek nagy politikai tömeggyűlésein, majd 56ban.

Amikor a gépnek az ötvenes évek végén, egy KIK-lakásfelújítás során (tegye fel a kezét, aki tudja, miről beszélek!) lába kelt, egy Praktina FX-szel pótolta. A nemrégiben előkerült számla szerint felfoghatatlan összeget, 6800 forintot fizetett érte.

Idősebb Berkó Pál, aki illegális kommunista és tényleges ellenálló, embermentő volt – tetteiért 2001-ben megkapta a Jad Vasem Világ Igaza elismerését –, 1945 után akár ha fényes pártkarriert is befuthatott volna. Ő azonban az elsők között ábrándult ki Rákosiból és a kommunizmus gyakorlati megvalósulásából, és akkortól kizárólag a termelésben vállalt munkát. Miközben végre elvégezhette az egyetemet történelem és földrajz szakon, vezetett erőműépítést, papírgyárat, szervezett téeszt, tanszerellátót, hogy aztán, már a hatvanas években az Országos Széchényi Könyvtárba kerüljön. Ő hozatta be az ország első Xerox-gépét, és alapozta meg a mikrofilmezési programot.

A régi filmek, amelyeket annak idején a fürdőszobában ő maga hívott elő, hogy aztán javarészt csak kontaktmásolatot készítsen róluk, tíz évvel a halála után, idén tavasszal kerültek elő egykori Szentkirályi utcai lakásában. Az első csodálkozás az elképesztő fotós tehetségnek szólt: nagyszerűen komponált, biztos kézzel készített képeket rejtettek

a tekercsek. A második pedig annak, hogy te jóságos isten, hiszen mi ismertük őt, sokat tudtunk róla, elvégre kedvvel és örömmel mesélt a múltról – csak hát nem láttuk ugyanazt, amit ő. És most csak nézünk, hogy vajon kik lehetnek a képein? Hol készülhettek ezek a felvételek?

Idősebb Berkó Pál fotóival együtt megőrződött jó néhány tekercs fiának a hatvanas-hetvenes években készített felvételeiből is. A Fortepan új feltöltésében ezek együtt láthatók. Foghúzás a keleti fronton, mezítlábas felvonuló gyerek május elsején, munkásőrgyakorlat, az első Levi’s farmer öröme. Harminc év történelem a XX. század közepéről.