Kim Thúy: Ru
A különös címet a vietnámi származású, kanadai-francia szerző már az első oldalon megmagyarázza: „Franciául a ru(isseau) szó »patakot«, átvitt értelemben pedig »patakzó könnyet, vért« esetleg »pénzesőt« jelent. (...) Vietnámiul azonban a ru szónak »bölcsődal«, illetve »(el)ringat« a jelentése.”
Ez a könyv egy sűrű szövésű, takarékos szövegezésű, mesterien szerkesztett visszaemlékezés. Minden oldalát átjárja a derű és az életöröm, pedig gyakran borzalmakról számol be.
A szerző még Dél-Vietnám ostromlott korszakában született, az uralkodó elithez tartozó dúsgazdag, kulturált családba. Tízéves volt, amikor felszálltak a szétesés határán álló hajóra, hogy elmeneküljenek egy szabadabb élet reményében. A hajófenéken vészelték át a veszélyes utat Szingapúrig, ahol egy borzalmas menekülttáborba kerültek. Egy idő után Kanada befogadta őket.
A tanárok, a szomszédok, vadidegenek versengtek egymással, hogy mihamarabb beilleszkedjenek.
A könyv szavai kedvesen megnyugtatóak. Stílusa valamiképpen emlékeztet a keleti metszetek szenvedélyektől mentes világára. Ám ez a könyv jóval több egy bevándorló szenvedéstörténeténél. Az elbeszélés súlypontja egyértelműen a Kanadában zajló jelen. Már az elején megtudjuk, hogy a főszereplőnek van két fia, Patrick és Henri, és utóbbi súlyosan autista. Mintha ők más-más, nem említett apáktól születtek volna. Az is kiderül, hogy a szerző szerelmes természetű, partnereit előszeretettel választja jegygyűrűt hordó nős férfiak közül.
Kim Thúy történetei egyperces mélyfúrások Vietnám és Kanada XXI. század eleji életéből. A figyelmes olvasó megérezheti, hogy az író kétnyelvű lett ugyan, de nem hasadt személyiség, mint oly sok emigráns. Őt egyértelműen gazdagította az egyszerre két kultúrába ágyazottság.
Megejtő a szerző minimalizmusa is, ezzel esélyes a „Marie Kondo legjobb vietnámi-kanadai tanítványa” címre. Nekem a szívemből szólt a következő bekezdés:
„Mindig örülök a költözködésnek, mert jó alkalom arra, hogy könnyítsek a poggyászomon, hogy hátra hagyjak ezt-azt a dolgaim közül. (...) Én sokkal szívesebben emlékszem a bennem zajló, bizsergető élményekre, szédületekre, érzelmi fordulatokra, átalakulásokra, a tétovázásokra és mulasztásokra... Már csak azért is, mert a pillanatnyi hangulatom szerint szabadon alakíthatom őket, míg a merev, rugalmatlan tárgyak csak a terhünkre vannak.”
Szép és fontos könyv egy sikeres bevándorló tollából, aki nem fukarkodik a hálával.
(Park Könyvkiadó, 2024. Fordította: Ádám Péter. A borítót az eredeti alapján készítette Szalkai Diána. 214 o., 4499 Ft.)
