Kiállítás a Millennium Házában Az épület egyik felében rendezték meg a gyerekbarát, interakív nyitó kiállítást. Első benyomásom igen kellemes volt. Jól sikerült megoldani azt az örök problémát, hogy vannak felületes nézők, és vannak alaposabbak. Namármost, nincs a világon akkora tér, amekkora az igazán alapos, hosszabb információhoz kellene. Ezért nem csak a monitorokon van információ, hanem a padlón is, a tapétán is. (Az összes „padlógrafika” végignézhető itt.) A legrészletesebb információ mindenkinek a kezébe nyomott tableten van. (A teljes, jól strukturált információhalmaz megtalálható a honlapon, itt.) A kiállítás címe egyébként ez: a Városliget története 1896-2023. Vagyis inkább a Liget intézményeinek története, nem a Ligeté. A parkról, az élővilágról nem, vagy alig esik szó. (A falakat borító tapéta ábráiban történik erre esztétikus, de alig észrevehető kísérlet.) Az épület egyik végében egy hatalmas modell látható, ami nem az 1896-os Millenniumi Kiállításé, ahogy a ház új elnevezése alapján kézenfekvő lenne, hanem a tervezett 2023-as állapotot mutatja. (Amely, mint körvonalazódik, ebben a formában biztos nem fog maradéktalanul megvalósulni.) A helyszínen mélyfúrásokat végeztem, igyekeztem nem hibákra vadászni. Inkább meg nem említett dolgokra figyeltem fel. A millenniumi kiállításról meg lehet tudni, hogy hányan látták, hány kapun lehetett bejutni. Azt viszont nem említik, hogy a kiállítás enyhe nyereséggel zárult, vagyis visszahozta az árát. Az is érdekes, hogy a főváros a területet azzal a kikötéssel adta át, hogy utána le kell bontani a pavilonokat, a parkot helyre kell állítani. Nagy Imre 1989-es újratemetésének részletes ismertetése igencsak kilóg a többi ligeti intézmény vagy helyszín listájából. Hiszen ez egy esemény volt, ha mégoly fontos is. Míg a Műcsarnok történetének és
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.