Kell e több verseny, pénz és koordinálás Budapest kulturális életében_631

Kell-e több verseny, pénz és koordinálás Budapest kulturális életében – töprengés a tűz és a víz témakörében Ha már elkutyagoltam a Bálnába a Leopold Bloom Díj kiállítása miatt, végigjártam a hányatott sorsú, a hírek szerint kalapács alá kerülő épületet. Sok benne az üres tér, az alagsorban pedig a bóvli árus (bár mintha nívósabb kereskedők is megjelentek volna). Meglepetésemre az épület egyik végén egy hatalmas, 150 képet felvonultató festészeti kiállítást találtam. Mint kiderült, a 12 napig nyitva tartó óriási kiállítás a Café Budapest kortárs művészeti fesztivál része, és a Magyar Festészet Napja (október 15.) alkalmából rendezték. Kurátorát hosszas nyomozás után sem tudtam azonosítani. Némi kattintgatás után az kiderült, hogy az idei téma a „hal” , és ettől nyilván nem függetlenül, hogy a Földművelésügyi miniszter a fővédnök. ( A honlapon ez áll: Az október 15-i megnyitó ünnepség során átadásra került a Magyar Festészet Napja Életműdíja és a fiatal festők Maticska Jenő-díja az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóvoltából, valamint a Magyar Művészeti Akadémia Festészeti díja, amely egy kiemelkedő középgenerációs művészt illet. További két szakmai díjat a Földművelésügyi Minisztérium biztosít a „hal” témát magas színvonalon megjelenítő művész számára. A több szegmenst felölelő kiállítás különlegessége a németországi Murnau város festőművészeinek bemutatkozása, valamint egy értékes válogatás a kortárs magyar üvegfestészet legújabb műveiből. Az eseményt egy erre az alkalomra készült zenés színpadi koreográfia és gasztronómiai bemutató is színesíti.)

Kell-e mondani, hogy az ilyen kiállításoknak semmi értelme? Nem mintha nem lettek volna jó művek is (Nemes Anna: Cipőfűző nélkül, Bikácsy Daniela: Zuhanó medence, vagy az egyetlen térinstalláció, amelynek nem leltem alkotóját, a papírból készült hajó…).

A „kijárás diadala”, hogy megvalósult ez a kiállítás – és meg is fog, jövőre is, mondjuk a „tűz” témakörben, a belügyminiszter fővédnökségével.

Ezután, betértem a BMC-be, hogy megebédeljek, az nem sikerült, viszont egy jól végiggondolt, egész napos, nagyszabású, kortárs zenei fesztiválba botlottam.

Erről az jutott eszembe, hogy most zajlik a Margó Fesztivál is. Ennek csak a jó hangulatú megnyitójára jutottam el, de itt hallhattam először beszélni Péterfy Gergelyt, mint a Könyvkiadói Egyesülés (MKKE) új igazgatóját. Rövid volt és ütős, ebből még sok jó dolog kijöhet. Most zajlik az OFF Biennále, valamint a Kieselbach Galéria szenzációs kiállítást rendezett a 80-as évek underground zenei életéről… (hatalmas méretű katalógussal). És ezek csak a rendkívüli dolgok. Úgy tűnik, nem a kultúrába áramló közpénz mennyiségével van a baj, hanem a versenyeztetéssel és a koordinációval. A Fővárosban nem elég az erre szánt pénz, a minisztériumokból viszont mindenféle címen jó sok pénz kerül ki, kijárásos alapon. Elfacsarodik az ember szíve, mennyi igazán jó dolog születhetne, ha a verseny élénk, szervezett és fair lenne. De legalább a koordináció lehetne jobb. (Mert az most szerintem egyáltalán nincs.) Ez a Margó Fesztivál megnyitóján beszédet tartó fiatal főpolgármester-helyettes asszony dolga lenne. Gondolom, valami pénzt kellene ajánlani azoknak a nívós kulturális projekteknek, akik vállalják a regisztrációt és az időpontegyeztetést.

De az is eszembe jutott, hogy a Bálna kudarcával az Új Budapest Galéria megint nincs jó helyen. Talán ha egyszer megépül a Legújabb Városháza. (Az Új Városháza név ugye, foglalt a Váci utca 62-64. szám alatti, 1876-ben elkészült, Steindl-tervezte épület számára.) A város reprezentatív kiállítóhelyének a majdani Károly körúti oldalán

lenne a méltó helye. A kortárs művészetnek semennyi reklám nem elég. Az a legjobb, ha lépten-nyomon belebotlunk.