K. újítani akar A minap a 2-es villamos megállójában összefutottam K-val, Kosaras barátom feleségével, s bár nem volt nála a közmondásos kis csomag, ami arra utal, hogy az illető úrinő nem görbe úton, hanem valamilyen konkrét kommissió ügyében jár el, láttam az orra hegyén, hogy valahonnét jön, és bosszankodik. Tudtam, hogy festés volt náluk, most azt is megtudtam, hogy fellázadni készül a szüleitől örökölt, részben neves festők jegyezte festmények ellen. Még csak felbecsültette őket, azt hitte, sokkal többet érnek. Arra gondolt, minőségi cserét hajt végre, a képekért kapott pénzt olyan festmények vásárlására fordítaná, amelyekkel szívesebben él együtt. — Miért nem vásárolsz mai festőktől? – kérdeztem tőle. – A galériák véletlenszerű kínálatával szemben sokkal több közül válogathatsz. Csodás érzés lehet a kortárs galériákat, műtermeket járni, abból a célból, hogy olyat vegyek, amivel együtt szándékozom élni, mert tényleg tetszik. Abban állapodtunk meg, ha adok neki három tippet, akkor azokat is megnézi. K. rengeteget olvas, nagyokat nevet, állandóan menni akar valahová. Árad belőle az élet. Vajon kit javasoljak, a két-három tucat kedvenc magyar festőm közül? Elhatároztam, hogy figuratív, nagyon színes, nőket ábrázoló képeket fogok ajánlani, méghozzá hölgy művészektől. Nem tudom nem ajánlani Vojnich Erzsébetet (1953-), az egyik legnagyobb magyar festőt, aki pályája utóbbi évtizedeiben figuratív képeket alkotott ugyan, de általában ember nélkül. Volt viszont egy kiállítása néhány évvel ezelőtt. Az ott látott képeken 20. század eleji és mai vívókat, valamint más sportolókat, elsősorban nőket láthattunk edzés és verseny közben. Hátha megvan még az egyik. Ha így is van, az nem lesz két fillér, VE magasan jegyzett művész.
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.