Jonathan franzen javítások

Jonathan Franzen: Corrections Hírlevélíró számára igazi nagy adósság volt ez a könyv, a századvég „nagy amerikai regénye”, ami tíz évvel ezelőtt jelent meg, nem sokkal 9/11 előtt. A „nagy amerikai regény” keresése régi tengerentúli irodalmárok között dívó társasjáték. A vastag, olvasmányos regényekről szól, amelyek szimbolikusan összefoglalják egy-egy korszak társadalmi valóságát, tetten érik a változásokat, átörökítik az életérzést és a kultúrát, az „idők szellemét”, amit angolul a dőlt betűvel írott Zeitgeist szóval fejeznek ki. A Moby Dick, a Huckleberry Finn, A nagy Gatsby, Dos Passos USA trilógiája például ilyen könyvek. A „Corrections” éppen ilyen regény. Talányos címe annyit jelent: javítások, kiigazítások, változtatások. Olvasás közben egyre inkább érezni lehet, hogy minden szereplő ezzel küzd. Végül az utolsó fejezetnek is ez a címe: a szó tőzsdei jelentésének magyarázatával kezdődik: az árfolyamok lassú, alig észrevehető, tartós hanyatlása a „correction”, amely hatással lesz a szereplők életére.

A nagyszerűen szerkesztett regény öreg középnyugati házaspár csipcsup, mindennapi gondjaival indul (vigyázat, itt könnyű abbahagyni!), aztán egyenként ráközelít a három felnőtt gyerek életére: egy kirúgott, magányos marxista egyetemi oktató, egy sikeres, de megcsömörlött banki felső vezető, egy női séf. Az ő életük között ugrál a fordulatos történet, és van benne legalább hat, alaposan kifejtett alcselekmény, az egyetemi politizálás és helyezkedés, a luxus óceánjárók, a Michelin-csillag-várományos étterem, a hagyományos vasúttársaság, a litvániai szervezett bűnözés és a „dotcom lufi” tárgykörében.

Szimbolikus a képzeletbeli középnyugati város, St. Jude, ahol még mindig ott laknak a szülők, az a mód, ahogyan megérezzük, hogy Amerika súlypontja a termelésről a szolgáltatásra helyeződik át, és ezzel alapvetően megváltozik az ember tárgyakhoz fűződő viszonya. Nagy rakás baj és szerencsétlenség tanúi lehetünk, de ez mégsem egy szomorú, inkább szatirikus könyv, sok-sok fordulattal. Vajon miért nem jelent meg eddig magyarul?

(Picador, 2001, 566 o.)