Jolsvai András Nincsen számodra hely_717

Jolsvai András: Nincsen számodra hely Régóta olvastam ilyen jól megírt, szórakoztatva tanító, minduntalan mosolyra késztető könyvet. 1831-ben járunk, amikor a Lánchíd még csak egy fantasztikus ötlet, amikor közeleg a kolerajárvány (aztán le is csap), amikor a Tudományos Akadémia (akkori nevén a Tudós Társaság) végre megkezdi működését, benne két ádáz frakcióval, az aurórásokkal és a döbrenteiánusokkal. A könyv egyik főszereplője Döbrentei Gábor író, nyelvújító és irodalomszervező. Álma a békesség, a nyugodt munkálkodás, a fontolva haladás. Az első lapokon azon szorong, hogy mi van, ha mégsem ő lesz a hőn áhított titkári pozíció nyertese. Ő, aki annyi csip-csup szolgálatot tett Széchenyinek, aki annyi új magyar szó atyja. Hamarosan kiderül azonban, hogy az igazi főszereplő „a költő”, akiről egy-kettőre kitaláljuk, hogy csak Vörösmarty lehet. Leginkább az ő mindennapjait, kisebb-nagyobb gondjait követjük a könyv színesszagos lapjain. A szerző képes felkelteni azt az érzést, hogy a színigazságot olvassuk, valami elveszett és megkerült napló révén.

Pedig egy fontos szereplő, a költő eredetileg írástudatlan házvezetőnője, a tenyeres-talpas Marcsa alighanem a képzelet szülötte. És ott nyüzsögnek a mára utcanévvé nemesült, reformkori, félig elfeledett figurák: Bajza, Fáy, Deák, Schedel (akit ma Toldy Ferencként ismerünk), Helmeczy, Szontágh, Tittel és mások, akiket már csak saját tudományáguk tart számon. Mindegyik eleven, emlékezetes figura, él-hal az akkor még törékeny magyar nyelv ügyéért. (A legnagyobb nyelvújító, Döbrentei – barátainak „Döbi” – szolgájához mégis hajlandó németül beszélni.)

A cselekmény egyenes vonalban halad előre, tanúi vagyunk annak, hogy születik meg rohammunkában az első helyesírási szabályzat, hogyan rángatja dróton a testületet a két arisztokrata, a „gróf” (Teleki

József elnök, akkori szóval „elölülő) és a „sróf” (Széchenyi István másodelnök).

A hétfői ülések adják a cselekmény gerincét. De a regény lényegét és zömét a pesti élet vérbő ábrázolása teszi ki. Egy részfejezet a kikötőben időző testes, nagy fejű öregúrról, aki nem más, mint egy önkéntes száműzetésbe és hallgatásba vonuló nagy költő. Van egy füredi kiruccanás, ide Deák és a költő másfél nap alatt érnek le.

Később pedig tesznek egy könnyű túrát a budai hegyekbe, ami mulatságos epizódnak indul, míg komolyra nem fordul a dolog, egy sorsszerű találkozással.

A regény tempója az utolsó harmadban felgyorsul. Minden egy Liszt Ferenc koncerten kezdődik. A sztárzongorista akkor még mindössze húsz éves. Vörösmartyt (pardon, a „költőt”) egyik barátja elhurcolja a koncertre, a De la Motte palotába, ahol a költő azonnal lángra lobban a háziasszony, Orczy Franciska bárónő iránt. Az érzés kölcsönös, így másnap estére randevút beszélnek meg. A költő megretten, mert úgy érzi, nem fogja tudni levetkőztetni (se) a dámát. Ezért a szolgálóját kölcsön-krinolinba öltözteti, és megtanulja, hogy kell egy ilyen ruhát kioldozni. (Mondanunk se kell, hogy a friss tudásra nem lesz szükség: a háziasszony áttetsző háziköntösben fogadja „Michel”-t.)

Amikor letettem a könyvet, nagy kedvet éreztem, hogy elolvassam a Zalán futását. Ugyanis a matek tagozaton nem kellett. De most már érdekel. És Bajza József milyen lehet? Ki fogom próbálni.

Jolsvai András fiatalon nehezen döntötte el, hogy tudós filológus legyen vagy újságíró. Végül az utóbbi mellett döntött, de szépírói ambícióit nem temette el. Fél tucat novelláskötetet, vegyes fogadtatású regényt adott ki eddig, ezek többnyire szerkesztőségekben játszódtak.

Tíz évnyi reformkori jegyzetanyagát valaha félretette, ezeket csak a közelmúltban találta meg, így született meg ez a regény.

A Nincsen számodra hely egyaránt kiváló, mint szórakozás és mint magas irodalom is. (Csak azt a borítót tudnánk feledni!) Nagy

elégtételt jelenthet írójának, hogy új könyvét ennyire szeretik az emberek (egyelőre csak a Facebook népe). Kíváncsi vagyok, hogy ezúttal átszakad-e a hagyományos gát a népszerű és komoly irodalom között. Vajon jövő tavasszal ott látjuk-e a két legnagyobb presztízsű irodalmi díj esélyesei között?

Az íróportré Börcsök Zsófia munkája.

(Fekete Sas Kiadó, 2019, 284 o., 3990 Ft.)