Jelena Csizsova: Nők férfi nélkül, Birman Erzsébet fordításában Ezt a könyvet a Vademecum Hírlevél lelkes olvasója, a Könyvklub hűséges tagja ajánlotta figyelmembe. Nem volt nehéz a hatása alá kerülni a zömében az ötvenes évek nagyvárosi nyomorában játszódó történetnek, ahol a faluról nemrég felkerült csinos fiatal nő „úgy maradt”, és kislánya rövidesen iskolába megy. Igen ám, de az értelmes, ügyesen rajzoló és élénk fantáziavilágú kislány néma. Pontosabban nem beszél. A napközben egy nagyüzemben robotoló anya gyerekét a társbérlet három öregasszonya neveli nagy szeretetben. A három öregasszony egyikének sincs már családja – csak azért élnek még, hogy Szüzann (általuk titkokban Szofjának hívott) kislány se testileg, se lelkileg ne nélkülözzön. Glikeria, Ariadna és Jevdokija múltjáról lassanként sok mindent megtudunk. Egyikük jó családból való és érettségizett. Másikuk fiatalon egy gróf babája volt, aki szívesen elvette volna feleségül, amikor 17-ben Nyugatra szökött, de a gyereke nélkül nem ment. A harmadik nővérként élte le az életét, és világ életében szerelmes volt a zsidó főorvosba, Szolomon Zaharovicsba, és amikor az özvegyen maradt, halogatta, hogy a felesége legyen. Mind a hárman áldozatai a rendszernek, de maguk is mind elszalasztották kicsinyke esélyüket. A kislány a sors nyújtotta utolsó lehetőség. A regény kevés szóval, de drámaian ecseteli az üzemi élet borzalmait, de a benti gonoszokat is sikerül árnyalnia. Mindeközben a kislány intenzív belső világába dőlt betűs részek invitálják az olvasókat. Hol egy sor, hol egy-két oldal terjedelemben. Azt hisszük, hogy ez így lesz az utolsó lapig: statikus szenvedés, szépen ecsetelve. Egy ideig a legnagyobb dilemma az, hogy vegyenek-e hosszas sorban állás után, az üzemi kontingensből, részletre egy tévét. Ám a 81. oldalon egyszer csak a jövőbe csöppenünk, de öt és fél oldal múlva megint visszatérünk az elbeszélés jelenébe. Hanem aztán hamarosan egy bonyodalom támad (nem függetlenül a nem iszákos, becsületes munkástól, aki nagy szemekkel bámulja Szüzann mamáját), és a cselekmény gyorsvonati sebességre kapcsol, olyan fordulatokkal, hogy az dicsőségére válna a legjobb dán