Jászberényi Sándor belecsap a lecsóba
A haditudósítóból lett sikeres novellista, indulatos közíró az augusztusi kánikula kellős közepén nagy visszahangot kiváltott filippikát posztolt a Facebook oldalán. Így kezdődik:
„A kortárs magyar irodalom demokratizálódik. Nem lesznek tényezők a nagy múltú kiadók, nem lesznek tényezők az egyetemek ilyen-olyan tanszékének ilyen-olyan hallgatói/tanárai, akik a tudományos fokozatukra hivatkozva gondolják azt, hogy a véleményük többet ér +1-nél. Nem fognak számítani az olvasók nélküli patinás irodalmi lapok, melyeknek a többsége állami csecsszopásból él. Lényegtelenek és jelentéktelenek lesznek (már azok) az állami díjak- és ösztöndíjak (függetlenül a politikai kurzustól) mert közük nincsen (nem is volt) a szépirodalmi teljesítményhez. A politikai lojalitáshoz van.
(...) Az volt az általános nézet, hogy akkor lehetsz író, ha elfogad a közeg. Nem lehetett mérni, tulajdonképpen miről is beszélnek. Most már lehet.
Ennek az egésznek vége van, a haláltusája már zajlik.
Már nem elég jó az ajánlat, amit az elmúlt ötven évben ajánlottak a kiadók, miszerint köszönd meg a lehetőséget.
A középgeneráció éppen ezekben a percekben köszöni meg, és indít saját vállalkozást.”
Aztán JS rátér arra, hogy milyen a szép új világ.
„A kortárs szépíró ellenben saját maga tudja megszólítani a saját olvasóját. Nincs szüksége hozzá semmilyen közvetítőre.
A könyvkiadás mellett a folyóiratok is demokratizálódni fognak. A nagyrészük meg fog szűnni, de lesznek újak. Ezek az újak kiválóak és súlyosak lesznek, mert sikerült meggyőzniük az olvasóikat arról, hogy hitelesek, hogy nem politikai- vagy gazdasági érdekeket szolgálnak ki.
A kortárs magyar irodalom nem baráti körök laza láncolata lesz.
Írók lesznek és művek, és olvasók.”
A kiáltvány vége egészen drámaira sikerült, itt már a szerzőt nagyon elvitte a hév.
Vademecum Newsletter 952/2024 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft
„A kortárs magyar irodalom demokratizálódik. Ez már zajló folyamat. A középgeneráció kivonul a kanonizált intézményrendszerből. Nem azért, mert ostoba lenne, hanem mert bármi jobb a jelenlegi felállásnál, ahol semmibe veszik. Nem voltak előképeik.
És még nem jött be az amazon.
Akik utánuk jönnek, tűzzel fognak keresztelni.”
Mondanunk se kell, hatalmas vita keveredett. 47 megosztás, 124 hozzászólás. Utóbbiak világosan két részre oszlanak. Egy nemrég befutott prózaíró azt írja, hogy először azt hitte, JS viccel. De aztán bátran, érvelve vitába szállt vele. A hangos egyetértők között első látásra egy ismert nevet sem találtam.
Jászberényi nagy tehetség és egyértelműen új hangot hozott a magyar irodalomba. Közéleti nyughatatlansága mindig (ezúttal is) nagy visszhangra talált – ez jó marketingeszköznek is bizonyul. (Szándékosságot nem feltételezek.)
Azért szabad legyen hozzátenni, hogy JB befuttatását a Kalligram Kiadónak, személyesen Mészáros Sándornak köszönheti. Egy-két éve, annak kerek születésnapján ódákat zengett hozzá. Vajon mi történhetett?
Az egyik hozzászólásban Simon Márton költő felesége azt üzeni, hogy SM ötödik kötete már magánkiadásban jelenik meg. Biztos sikeres is lesz... De ők a nulláról – lefogadom – nemigen tudnának befutni. Hiszen a szénakazalból csak a bulvárszerű, olcsó tartalmak futnak nagyot... Ez a világtrend. Hogy az amazon megjelenése a könyvtermelésben az angol nyelvű piacokon mivel járt, arra még visszatérünk.
Jászberényi posztja végig elolvasható itt.
Vademecum Newsletter 952/2024 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit
Vademecum Newsletter 952/2024 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft
(Az illusztráció Jászberényi Sándor posztjából származik.
Forrása ismeretlen.)
Vademecum Newsletter 952/2024 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft