A Holmi utolsó száma Decemberben hiába vártam a Holmi utolsó számát. Január végén dobta be a postás. Kétszer olyan vastag, mint a régebbi számok. A szerkesztőség szemmel láthatóan nagy erőfeszítést tett, hogy kedvenc szerzői (pl. akik még élnek az első-második számba beválogatottak közül) még egyszer, utoljára, kánont alkossanak. Ötven szerző szerepel a számban, utána van még a hat szerkesztő jegyzete az elmúlásról, a lapszerkesztés elveiről, titkairól. Jelentem, a Holmi kedvenc szerzői a következők: Esterházy, Kántor Péter, Ferencz Győző, Nádasdy, Imre Flóra, Tóth Krisztina, Kornis, Kun Árpád, Rakovszky, Kőrizs Imre, Szilasi László, Parti Nagy. Ha jól olvastam, felfedezés az utolsó számban nincs. A kritikusok közül Visy Beatrix, György Péter, Bazsányi Sándor, Karády Viktor, Sántha József. És még sokan mások. Már mindent tudok arról, hogyan próbáltak fiatalokat a maguk helyére állítani, és ez miért nem sikerült. Talán törvényszerű volt. Egy ideális társadalmi állapotú országban a megszűnő Holmi helyére két lap állhatott volna: egy Holmi új folyam, a fiatalnak számító, nagy tekintélyű professzorral az élen, és egy gyorstüzelő, éles nyelvű, hetente kétszer (vagy naponta?) frissülő Holmi honlap – de mindkettő szilárd anyagi háttérrel. Utóbbi céljára talán meg lehetetett volna venni (teoretice) a Folyóméter blogot – szerkesztőjével együtt. Akárki legyen is az. E kis hála-megemlékezés végén álljon itt (a szerkesztőség utólagos, szíves engedelmével) a legutolsó Holmi-szám legutolsó közleménye, amelyet a felelős szerkesztő, Várady Szabolcs jegyez: LAPZÁRTA Most akkor ezzel mi legyen? És egyáltalán, hova tettem?
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.