Holdmúzeum 1969 – Művészet és világűr_714

Holdmúzeum 1969 – Művészet és világűr Tessék, erre is rosszul emlékeztem… A Magyar Televízió nem szándékosan maradt le a Holdra szállás közvetítéséről, csak elbénázták. Lett volna igény ugyan a szándékosságra, de a Politikai Bizottságban úgy határoztak, hogy mivel a Dunántúlon úgy is lehet fogni az osztrák tévét, nincs értelme az eseményt elhallgatni. Este azzal búcsúztak a nézőktől, hogy reggel majd kapcsolják a Holdat, ám a leszállást előre hozták – így maradt el az élő közvetítés.

Mindezt nem a Szépművészeti Múzeumhoz tartozó óbudai Vasarely Múzeumban tudtam meg, hanem a témát feltáró, magyar, minőségi sajtóból.

Ez a nyilván évek munkájával előkészített, alapos kiállítás a messzi régmúltból indít – a Hold iránt megnyilvánuló érdeklődés már az írott történelem előtt is nagy volt. A 19. században aztán Verne nyomán már a holdutazást is többféleképpen képzelték el. Még mielőtt magára az eseményre térne rá a kiállítás, részletesen ismerteti, mekkora vonzást gyakorolt a világűr, a Földön kívüli világ a kortárs művészetre, még a Holdra szállás előtt. A kiállítás egy jelentős részét foglalja el maga az esemény, illetve annak fogadtatása, többek között a Ludas Matyi című vicclapban, illetve egy 1970-es gyártású, szakszerű diafilmen. Aztán érdekes történet következik: hogyan csempésztek az űrbe kicsiny, műanyag lapkára készítetett rajzokat, hat nagy művésztől, köztük Andy Warholtól. Egy későbbi Holdra szállás során már egy parányi fémszobrot is ott hagytak, ennek címe The Fallen Astronaut (Az elesett űrhajós). Ehhez Nixon elnök engedélyére volt szükség. Az űrhajósok azonban kiegészítették egy papírlappal: a szobrocska mellé helyezték az űrprogramban meghalt amerikai és szovjet űrhajósok nevével.

Aki a művészeti projektek iránt jobban érdeklődik, szakszerű, lelkes leírást talál Zsuppán András cikkében itt.

Ha már ott voltam, megnéztem az állandó kiállítást is (nem is tehettem másképp, a Holdmúzeum tárlat az emeleten is folytatódik), és elámultam, milyen kellemes, alkalmas terekben működik ez az intézmény, amely egy közelmúltbeli, alapos felújítás nyomait mutatja (megújult piktogramok, modern, patyolat tiszta vécék). Jó volt ott lenni, ha Vasarely gépies, „agyas” művészete nem is került hozzám nagyon közel most se. A Holdmúzeum kiállítás viszont nem csak nekem tetszett, a hétvégi, kánikulai ebédidőben vagy tizenöten voltak, a barokk épület boltívei alatt.

(Intézményvezető, kurátor, a falon látható szövegek szerzője, tipográfusa: Orosz Márton. 1033 Budapest, Szentlélek tér 6., nyitva kedd-vasárnap 10.00 – 17.45, szeptember 22-ig. A teljes árú belépőjegy 1400 Ft.)