Hogyan lehetne értelmes vállalkozás az Európai Irodalmi Díj? Most tíz éves az Európai Irodalmi Díj. Hogy nem tetszettek hallani róla? Nahát… Pedig három magyar is elnyerte: Szécsi Noémi, Horváth Viktor és Szvoren Edina… Mielőtt extra módon dagadna valakinek a keble, hogy hiába, a magyar irodalom… Minden egyes országból három szerző nyert tíz év alatt… Hogy ez hogy lehet? Hát úgy, hogy összesen 36 ország vesz részt a programban (az EU felé törekvők is), és minden évben 12 ország kerül sorra, ott nemzeti zsűrik kiválasztottak egy-egy nyertest, és abban az évben mind a 12 könyv nyert… Ezt Brüsszelben megpróbálják egy protokolláris gálaesten megünnepelni. De 12 nyertes nem hír – persze hogy a nagy világlapok és a tévék nem haraptak rá. Most nyár elején rábukkantunk, hogy az EU pályázaton keres új adminisztrátort három évre a díjhoz. Közvetlen csatornákon megtudakoltuk, hogy nincs-e lefutva a pályázat. Azt hallottuk vissza, hogy nincs. És hogy az sincs kizárva, hogy meg lehet újítani a díjat. A Summa szerény tőkeerejéhez képest azonban ez a díj túl nagy falat. Partnert, valójában „fővállalkozót” kell szereznünk hozzá. Egy ismerős belga alapítvány már kikosarazott minket, most egy ausztriai Literaturhaus-nak udvarolunk. Nagyon szeretnénk elnyerni a munkát, amit teljességgel testhezállónak érzünk. Az Aegon díj szervezésében – országon belül – már elég gyakorlatot szereztünk. Már mindent kitaláltunk. Igazi versenyt rendeznénk a nemzeti zsűrik által kiválasztott 36 könyv között. Egy fődíj lenne, új névvel: European Hopeful of the Year. És lenne még 2-3 kisebb díj. Bennem az is felmerült, hogy a nagy piac minden előnyét élvező német, angol, francia, olasz és spanyol nyelvű szerzők kimaradhatnának. Az ilyen nyelvű kritikusok alkothatnák a zsűrit.
Hogyan lehetne értelmes vállalkozás az Európai Irodalmi Díj?
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.