Még egyszer a h-moll mise A Vademecum néhány száz olvasója ritkán osztja meg gondolatait Hírlevélíróval. Bajban is lennék, ha elárasztanának leveleikkel. Az 500. szám persze kivétel volt. Jó sokan írtak, nagyon kedves dolgokat. Az egyik kedves olvasó még Vietnamból, a dzsungel mélyéről is megírta érzéseit az elmúlt tíz évről. A hírlevél történetének egyik legérdekesebb levelét azonban a múlt héten kaptam. A szerző neves zenetörténész, egy közeli (bár önhibámból ritkán látott) barátom barátja, még sosem találkoztunk. „Kedves Hírlevélíró! (…)Nem voltam ott a koncerten, sajnálom, de Herreweghe nem tartozik számomra sem a legkedvesebbek, sem a legérdekesebbek közé, így nem vállalkoztam arra, hogy legyőzzem egy Műpábamenés nehézségeit. Ennek ellenére el tudom képzelni, hogy a koncert őszinte örömet szerzett Önnek. (…) Most csak meg szeretném ragadni az alkalmat, hogy – érdeklődését látva – felhívjam figyelmét egy a számomra élményszerű h-moll mise előadásra. Ezzel még az istenben boldogult Mezzo TV-n találkoztam, és azután megkerestem a You tube-on is. Sőt: felvettem a kapcsolatot az előadókkal, remélve, hogy tudok az előadásról DVD-t kapni vagy venni, de nem jártam sikerrel. (Nálam ügyesebbek már biztosan fel/le tudnák az Internetről venni a produkciót, de itt nekem már nehézségeim támadnak.) A produkció 2012. augusztus 20-án a Vezelay-i székesegyházban hangzott el először (?). Karnagya Daniel Reuss, a Cappella Amsterdam vezetője, zenekara az Akademie für Alte Musik, Berlin, és nemzetközi szólisták működnek benne közre (nekem a basszista is tetszik). Ugyanez a produkció két héttel később Utrechtben is felhangzott, egy számomra ismeretlen holland zenekarral és a
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.