Határidős esküvő – Rama Burshtein izraeli filmje Ez a film egy olyan vígjáték, amely mindvégig elkerüli a kliséket. Egészen az utolsó jelenetig elhiteti velünk, hogy akár a happy end is elmaradhat. Végül is nem marad el, de az egész film élvezeti értéke szempontjából ez mindegy. Egy nagy érzelmi hullámvasút a cselekmény, ahol a néző egyre kínosabban érzi magát – és ez nem múlik el azután sem, hogy elhagyjuk a Cirko-Gejzir mozi nézőterét. Érdekes már az is, hogy ez egy izraeli középosztálybeli história, de még csak érintőlegesen sincs benne háború, merénylet vagy intifáda. Lehetséges, hogy Izraelben nem használják az internetet ilyesmire, mindenesetre a főhős kizárólag mulatságos házasságközvetítő asszonyok útján próbál eljutni az oltárig. Michal egy „mobil állatsimogató szolgáltatás” tulajdonosa. 32 éves, átlagos külsejű („csinosnak mondott”) hölgy, aki 11 éve próbálkozik a férjhez menéssel. Egy ideje a mély vallásossággal kísérletezik, és egy kétségbeesett pillanatban a Mindenhatónak egy hónapos határidőt szab, hogy legyen szíves férjről gondoskodni a számára. Egy adott napra megrendeli az esküvőt, 250 főre, még előleget is ad. Michal drámája részben a kívülről vezéreltség. Semmiképpen sem akar egyedül lenni. Szeretné a házas asszonyok iránti megbecsülést érezni végre, nem pedig a lesajnálást. Szeretne vendégeket hívni, gyerekeket nevelni. A szűk témájú film hallatlan színészi teljesítmények egész sorozatán nyugszik. Van közöttük elkínzott anya, hisztérikus anyatigris, végtelenül sármos popsztár, süketnéma férfi pszichológus és esküvői teremtulajdonos. Hallatlanul érdekes az a sokféle férfi, akikhez Michal szívesen férjhez menne. Vagy mégsem? A Határidős esküvő az emberi arcok poézisén alapul. Szép, emlékezetes film. Szinte mindenkinek ajánlható, kivéve azokat, akik következetesen tagadják az érzelmesség iránti nyitottságukat. Én magam is találkoztam egy ilyen baráti házaspárral. Az előző előadást