Frida Kahlo fotóarchívuma a Mai Manó Házban
A Mai Manó Ház egykori alapító igazgatójaként (1998-2003), mindig jó élmény visszalátogatni. De most a szokásosnál is jobb volt –ugyanis egy nagyon jó kiállítást lehetett megnézni, és az épület a szószoros értelemben tömve volt. Talán százan is voltunk egyszerre. Azt hiszem, erre az intézmény 25 éves történetében – egy-egy megnyitótól eltekintve – nemigen lehetett példa.
Az is jó élmény volt, hogy egy A-kategóriás, nemzetközi utazó kiállítás látható most itt, méghozzá három hónapig. Ilyen anyagi vonzatú kiállítás meghívására az első években nem is gondolhattunk. Közpénz támogatás nem is volt, az üzleti élet csurranó-cseppenő támogatásából fizettük a béreket, a rezsit és a kiállítások költségeit. A legnagyobb támogató, emlékszem, a Siemens volt. Az évi szponzorációért cserébe azt kérte Bíró Péter marketing igazgató, hogy másnap reggeltől minden Siemens dolgozó a vállalati belépő kártyájával ingyen léphessen be a házba. Másnap reggel nyitásra ő maga oda is jött, szerencsére a teremőr beengedte, mert még előző este mindenki kapott egy feljegyzést a házban...
A kiállítás tovább öregbíti a Frida Kahlo mítoszt (amelyet
Magyarországon a Frida című 2002-es, több Oscar-díjat nyert film tett igazán ismertté). A kiállítás bevezetőjéből megtudjuk, hogy a művésznő 1954-ben bekövetkezett halálakor volt férje és egyben művésztársa, Diego Rivera festő közös műtermüket, az ún. Kék Házat a mexikói népnek ajándékozta, de kikötötte, hogy az archívumot, benne több ezer fotót és más dokumentumokat zárolják, és a lezárt fürdőszobában helyezzék el. Így is történt. Az archívumot csak 2003ban nyitották meg, a jelen kiállítás 241, válogatott képét 2009-ben láthatta először közönség. Azóta már húsz országban járt, és végre most Budapesten is.
A kiállítást nagyon látványosan installálták, nyilván a küldő szervezet igényei szerint. Két emeleten, összesen hat részre tagolódik: Gyökerek; A Kék Ház; Politika, forradalmak és Diego; Megtört test; Frida szerettei és Fotográfia.
A rendezőknek arra is volt figyelme, hogy a sok kis méretű fénykép csak nagyító alatt élvezhető igazán, ezért a bejárat mellett egy kosárból nagyítókat vehetünk kölcsön.
A kiállításhoz Magyarországon – a kis múzeumok esetében –szokatlanul kiterjedt marketingmunka járult. Persze ez nem igazán meglepő, hiszen a Mai Manó Ház, a kecskeméti Magyar Fotográfiai
Múzeummal együtt a közelmúltban a Szépművészeti Múzeum szervezetébe tagozódott.
Nagyon jól sikerült a mexikói Frida Kahlo Ház igazgatónőjének kétperces ajánlója, ami nem hozott anyag, hiszen az itteni adaptációban sétálgatva vették fel. A szakember neve Perla Labarthe Álvarez, az ajánló megtekinthető itt. (Videó: Balogh Viktória, Pamuki Krisztián.)
A kiállításon, a Mai Manó Ház szokásaitól eltérően, a küldő szervezet kérésére fényképezni nem lehet. A kurátor azt tanácsolja, hogy szánjunk a kiállításra 60-80 percet.
(Megtekinthető: 2025. január 12-ig, kedd-vasárnap 12.00 - 19.00. A teljes árú jegy: 3600 Ft.)
Vademecum Newsletter 966/2024 by András Török Copyright
