Fogas kérdés a Fortepan kiállítással kapcsolatban_710

Fogas kérdés a Fortepan kiállítással kapcsolatban A Fortepan kiállítás félidejénél tart, több mint ötven cikk jelent meg róla, bízvást elmondható, hogy alapvetően mindegyik pozitív hangnemű. Némelyik annyira, hogy a csapat tagjait pirulásra késztette.

A minap viszont „végre” egy bíráló levél érkezett a postafiókunkba. Így szól: „Tisztelt Fortepan Vezetőség!

Ez úton szeretném megkérdezni, hogy szakmailag mivel indokolják a »Minden múlt a múltam« kiállítás létjogosultságát a Magyar Nemzeti Galériában?

A tárlat egyrészt egyáltalán nem egy, elsősorban a képzőművészet területét képviselő intézménybe való, másrészt annak ellenére, hogy nem vintage művek szerepelnek a kiállításon, rengeteg pénzbe került, és ahhoz képest, hogy többségben másolatok vannak kiállítva, rettentő hosszú ideig van nyitva. Ez utóbbi tényezők amiatt aggályosak, mert tudomásom szerint több, valóban az MNG-be való és oda is szervezett kis költségvetésű, de ezerszer nagyobb tudományos horderővel bíró, és több éves kutatómunkával előkészített projekt került le a Fortepan által szervezett tárlat miatt a napirendről, amit az egész szakma felettébb sajnálatosnak tart.

Az egyöntetű vélemény szerint a felvonultatott anyagot egyáltalán nem kiállításként kellett volna tálalni, legalábbis biztosan nem ebben a formában, más installatív szempontokat követve és nem ezekkel az arányokkal (szöveg/kép). Legfőképpen pedig nem a Galériában, hanem egy másik intézményben, ahol a témával megcélzott közönség sokkal kiszámíthatóbb, mint például a Nemzeti Múzeum vagy a Budapesti Történeti Múzeum. Üdvözlettel, F. J.”

Én vállalkoztam a válasz megírására, de elakadtam. Addig is megérdeklődtem a Nemzeti Galéria illetékeseitől, hogy tudnak-e egy vagy több olyan tárlatról, amely „…valóban az MNG-be való és oda is szervezett kis költségvetésű, de ezerszer nagyobb tudományos horderővel bíró, és több éves kutatómunkával előkészített projekt”, ami a Fortepan kiállítás miatt nem valósult meg. Azt az információt kaptam, hogy nem tudnak ilyenről. Azt magunk is éreztük, hogy nem feltétlenül ide való a kiállítás – de egy nagy kiállítóteret kerestünk, és egy olyan vezetőt, akinek erős a fantáziája, meglátja a Fortepan képek, illetve a Fortepan mozgalom különleges erejét. Baán László főigazgatóban megtaláltuk ezt a személyt.

Nyilván őt kell kérdezni, de lehetett az is egy szempont, hogy a Fortepan igen nagy népszerűsége (ami kiterjed mindenféle társadalmi helyzetű és politikai nézetű emberre) olyan új nézőket csalhat be a Galéria falai közé, akik még nem jártak ebben az épületben.

Egyben azt is bátran kijelenthetjük, hogy a Fortepan művészeti archívum is, noha nem elsősorban az. Ez érdekes, termékeny disputához vezethet el, amelynek tárgya ez a kérdés: „pontosan mi tekinthető művészetnek manapság?”

A több mint ötven újságcikkben egyetlen szerző sem kérdezte, „hogy kerül ide a kiállítás?”, vagy „hogy lehet nem vintázs kópiákat kiállítani?”. Úgy vélem, a levélíró vélekedését aligha lehet egyöntetű véleményként értékelni.

Egyébként a vendégkönyvben is egymást tapossák az elismerő szavak.

Ott is kevés a bírálat, de azért akad. Például ez a szűkszavú, odavetett megjegyzés: „Minek az internetet kinyomtatni?!”

Hát ez nagy igazság, ha nem is mindenki e szerint rendezi be az életét.

Például Michael Mandiberg médiaművész, aki 2015-ben megkísérelte kinyomtatni az egész akkori angol nyelvű Wikipédiát. Végül

megelégedett azzal, hogy 106 kötetet valóságosan kinyomtatott a 7473-ból. Csinált egy olyan kiállítást, amelyen a ki nem nyomtatott kötetek gerince is látszott, mindegyiken szerepelt, hogy mi az első és utolsó szócikk címe. Az egész kiállítás címe ez volt: „From Aaaaa! to ZZZap!” Az egész projekt honlapja itt.