Eszeveszettmesek

Eszeveszett mesék – Damián Szifron argentin-spanyol drámai szkeccsfilmje A filmet a producer Almodóvar nevével hirdetik, holott stiláris szempontból Tarantinóhoz áll közel ez a végtelenül szórakoztató, de cseppet sem sekélyes szkeccsfilm. Azaz hat, egymással össze nem függő történetből szőtt mese. Csak az alaphelyzet köti össze őket. Valaki, valahol, valamiért elveszti a fejét. Szabadjára engedi addig sokszor elfojtott dühét. Van, aki hirtelen, egyik pillanatról a másikra, van, aki évekig készül egy bizonyos jól kitervelt bosszúra. A történetek egy része tragédiába fullad, más részük éppenséggel happy enddel végződik. A karácsonyi szünet legszórakoztatóbb filmjére alig fértünk be a Művész mozi legnagyobb termébe. Régen nem nevettünk ennyit a jól komponált filmecskéken, amelyekben nagyszerű arányban keveredik a vér, a verejték és a röhögés. Egy repülőgépen egy ártatlan flört következtében kiderül, hogy mindenki ismer egy bizonyos embert… Egy esős este az útszéli, néptelen autós melegedőbe betér egy maffiózó – éppen az, aki a pincérnő apját halálba kergette… Egy távoli országúton egy átutazó, gazdag autós beszól egy előtte a tragacsával bénázó helybeli lakosnak… A robbantómérnök kocsiját igazságtalanul viszik el a cukrászda elől… A kismamát halálra gázoló, dúsgazdag diák apja mindet elkövet, hogy fiát megmentse a börtöntől… Az évtized esküvőjén a temperamentumos, már nem fiatal menyasszony rájön, hogy vőlegénye nemcsak hogy megcsalta, de a nőt el is hívta az esküvőre… Szinte lehetetlen egyet kiemelni a filmecskék közül… Ha pisztolyt szegeznének a fejemhez, akkor talán mégis a maffiózós-pincérnős történetet emelném ki, a lassan felülkerekedő, sötét indulatok és a maffiózó árnyalt bunkó-ábrázolása miatt. Meg a bombaszakértő történetét, hátborzongató hétköznapisága miatt. És itt vannak még az

Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook