Elúszó közberuházások a helykijelölés jelentősége 601

Elúszó közberuházások - a helykijelölés jelentősége Hetek óta forrong az internet: elkészült a Duna Aréna úszókomplexum, amely sokkal drágább és csúnyább lett, mint ahogy ígérték. Olaj volt a tűzre, hogy a felépítésért (nem a kezdetektől) felelős kormánybiztos egy tévéműsorban az eredeti, nagyon mutatós látványtervet firtató kérdésre egyenesen belemondta a kamerába: „Ja, az egy blöff volt.” Néhány héttel hamarabb az eptiteszforum.hu egy sorozatot indított az uszoda építésének történetéről. Az első cikket a portál egyik szerkesztője, a remek debattőr Bardóczi Sándor tájépítész írta, aki ahogy szokta, megpróbált az általános problémák felől közelíteni. Annak a nem NER-specifikus problémának próbál utána járni, hogy vajon miért határoztak e mellett a telek mellett, amikor az hullámtérben áll, és nyilván eleve megdrágította az építkezést. Az egész cikket azzal kezdi, hogy az utóbbi évtizedekben hatalmas térinformatikai adatállomány gyűlt össze, amely rendelkezésére áll minden várostervezőnek. Ha az ember volt osztálytársa a budapesti fürdők ura, és dolgozószobájából látható volt az uszodaépítkezés kezdete, akkor a volt osztálytárs száján könnyen kiszalad egy megjegyzés: az út túloldalán volt egy hatalmas, üres, alkalmas, a metróhoz sokkal közelebbi telek, én mondtam, hogy oda kellene az új uszodát építeni, akkor nem kellene a Dagály fáit bántani. De nem hallgattak rá. Talán mert az akkor még ikonikusnak szánt épületet a Duna partra szánták… Most aztán kétszeres a bosszúság. (És még nem is beszéltünk a hatalmas épület igen nagy fenntartási költségeiről.) Bardóczi magához képest nagyon szelíden fejezi be eszmefuttatását: „Ezek tehát a közvetlen következményei annak, hogy az úszópalota oda került, ahová. Nem tudni, milyen megfontolások alapján. Nem tudni, ki döntött. Nem tudni, volt-e bármilyen mentési kísérlete a

Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook