Egy ikonikus kép és más finomságok egy állandó kiállításon A Whitney állandó kiállításán láttam meg az egyik legismertebb amerikai avantgárd képet: Jasper Johns festményét, és megint megrohant az érzés: milyen jó valamit eredetiben látni, nem csak a könyvek lapjain. A déli születésű, hányatott gyerekkorú Jasper Johns (1930-) a 20. századi amerikai művészet egyik óriása lett. Zászlós képeihez feltámasztott egy régi egyiptomi festési technikát. Ha közelebb megyünk a képekhez, ki lehet venni, hogy a fára feszített vászonra, a festékrétegek mögött újságpapír-cafatok vannak elhelyezve. Az egyik jelentés: nem csak egy zászló: mögötte emberi életek milliói vannak. De persze sok más jelentése is lehet a festménynek. Az biztos, hogy a festő jelképesen lemondott a színek és a formák megválasztásáról: nagy gesztus. A festmény címkéje pontosan beszámol arról, hogy a képet a múzeum 50. születésnapjára vette meg két alapítvány és négy másik műgyűjtő – együtt. Nagyon érdekes beszélgetés, sajnos csak angolul, Johns legelső zászlós képéről itt. A festő keresztnevét állítólag egy William Jasper nevű őrmester után kapta, aki az amerikai szabadságharc hőse volt. Ő maga az ötvenes évek elején Koreában szolgált– még azelőtt, mielőtt összezavarodott volna az amerikai hazafiság, a vietnámi háborúval kapcsolatban. De a Whitney állandó kiállítása másfajta élményeket is kínál. Alig van korai prérifestmény. Inkább a 20. század nagyjai sorakoznak: ismert és ismeretlen művészek. Bátorság, tágasság, nyitottság, ezek a legjellemzőbb vonásai a kiállított műveknek. Legyen akár olyan ismert, mint Claes Oldenburg (1929-) hatalmas csikkjei (1967), vagy a kevésbé ismert Donald Judd (1928-1994) színes zöldekék vaskeret sorozata (Cím nélkül, 1966).
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.