Felkerültek az Andrássy szobor mellékalakjai Felavatták végre az eredetileg 1906-ban a térre került Andrássy Gyulaszobrot. A késedelem oka az volt, hogy a szobor újraalkotásával megegyező nehézségű feladat volt a talapzatot egykor díszítő két „dombormű” újraalkotása. (Akárcsak a szobor, ezek is Polgár Botond, Engler András és Meszlényi János szobrászművészek alkotásai.) Azért tettem a műfajt idézőjelbe, mert valójában ezek nem domborművek, hanem félúton állnak az igazi szobor felé. Több tucat ember felsőteste és feje teljesen kinyúlik a térbe. Mindkét mű Andrássy Gyula életének két fordulópontját ábrázolja: Ferenc József koronázását (1867), illetve a berlini kongresszus záródokumentumának aláírását (1875). A koronázáson Simor hercegprímással együtt tették a király fejére a koronát. Eredetileg Deák Ferencet, a Kiegyezés igazi atyját szerette volna a politikai elit. Ezt azonban ő mereven elutasította (ahogy a miniszterelnöki széket is). Az Andrássy-dombormű koronázási darabján közvetlenül Erzsébet királyné mellett jól kivehető Deák pufók arca. Pedig köztudomású, hogy nem volt jelen. Aznap ki se mozdult az Angol királynőhöz címzett szállodában található pesti lakásából. Hogy miért, arra van általános magyarázat: nem kedvelte a pompát és az ünnepségeket. De volt konkrét oka is: Ferenc József az ő megkerülésével fogadtatta el a „közösügyi törvény” titkos záradékát, amelyben az szerepelt, hogy a m. kir. miniszterelnök csak akkor terjeszthet törvényt az országgyűlés elé, ha a király azt előzetesen jóváhagyta. Deák talán megakadályozhatta volna ezt az alkut, de átérezte, mennyire akarja az ország a Kiegyezést, így inkább nem avatkozott közbe. Borovi Dániel érdekes cikke a szobor külsőségeinek történetéről itt. (Az alábbi képet is ő készítette.)