Déri Miklós: Arcok Az év fotókönyv-szenzációja a Facebookon Kezdődött. Ott jelentek meg egyre másra Déri Miklós fotográfus fekete-fehér, festményszerű portréi. Festményszerűek abban az értelemben, hogy igyekszik kibontani az ábrázolt személyiségek lényegét. Később Deák Erika rendezett az anyagból kiállítást. Most pedig megjelent a könyv – bemutatójára eljött szinte mindegyik alany. Sohasem felejtem el azt az egy órát, amit a fotográfus józsefvárosi lakásán töltöttem el modellüléssel. Csinált egy tucat képet, kiválasztott egyet, aztán elkezdődtek a hosszas utómunkálatok –azt is nyomon lehetett követni. A cél nem a szépítés, inkább az öregítés, csúnyítás volt. De el kellett ismernem, a végeredmény még mindig én voltam, sőt inkább én voltam, mint más, rólam készült fényképen. „Déri Miklós (…) egy többé-kevésbé jól körülhatárolható kört fotózott, személyes és szakmai barátságokon, szerelmeken, együttlógáson, -gondolkodáson, vagy -zenélésen alapuló mátrixot. Egy olyan csoportot, a nyolcvanas-kilencvenes évek meghatározó gondolkodó, művész értelmiségét, melyet akár szubkulturális jegyekkel is leírhatunk.” – Ezt írja tanulmányában Oltai Kata szerkesztő. Én (aki lényegében bekéredzkedtem a fényképalanyok közé, amikor még fogalmam se volt arról, hogy könyv készül) közelről-távolról jól ismertem a legtöbb modellt, anélkül, hogy közéjük tartoztam volna. A Capa Központban tartott könyvbemutatón a kerekasztal beszélgetés résztvevői azt állították: ez egy elveszett nemzedék lenyomata. Akik jobb országot teremthettek volna… Az okokba nemigen mentek bele. Nem adatott meg nekik? Elszúrták? Elbohóckodták? Aki megveszi a könyvet és alaposan végig nézi az arcokat, az hasonlóan nagy titkokra jöhet rá, mint, aki Örkény nyomán elgondolkodik az egyes darab pirospaprikák és a paprikafüzér dialektikáján.
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.