Cavalli, ingres, orliński 665

Cavalli, Ingres, Orliński Ahogy az a világ zenepalotáiban megszokott, a helyiek kedvenc zeneszerzőinek neve feliratok formájában bele vannak építve a mennyezetbe vagy az oldalfalakba. Barcelonában feltűnt nekem Francesco Cavalli (1602-1676), a mostanában egyre többet játszott Monteverdi tanítvány neve, akinek mesterétől eltérően nem semmisült meg negyvenvalahány operájának partitúrája, hanem a legtöbb máig fennmaradt. Hiába kutakodtam, nem találtam nyomát annak, hogy mi Barcelona és Cavalli különleges kapcsolatának titka. Viszont néhány napon át jó sok Cavallit hallgattam a Spotify-on és a YouTube-on.

Többek között azért szeretem a régizene világát, mert ott mindenki csak félművelt lehet, ugyanis állandóan változik a kánon. Mindenkinek lehet saját felfedezése, külön bejáratú kedvence.

Nekem is lett egy új énekes kedvencem, egy Jakub Józef Orliński nevű fiatal kontratenor. A l’Arpeggiata együttes egyik 2016-os, Cavalli válogatás koncertjének felvételén figyeltem fel rá (Utrecht Régizene Fesztivál, 2016).

Annyira tetszett a YouTube felvétel, hogy megvártam a tapsot is, hátha lesz ráadás. Lett is. És közben Orliński, ez a nagyon atlétikus küllemű énekes hirtelen cigánykereket vetett, a kamera látószögéből eltűnt egy időre, aztán mire az operatőr elkapta újra, rájöttem, hogy ez breakdance!

Ahogy az köztudomású, „Ingres hegedűje” összefoglaló néven szokták emlegetni, ha egy nagy művésznek van egy második kiemelkedő képessége (mert a nagy francia grafikus hegedűjátékára volt méltán büszke). Mint Nádas Péter fotográfiái. Tóth Krisztina üvegablakai. Forgách András grafikái Petri Györgyről.

Egy kétperces kis videó, amely szépen ütközteti az 1990-ben született énekes művészi és civil személyiségét itt.

A fent részleteiben látott/hallott Vivaldi ária végig, amelyet több mint egy millióan néztek meg, itt.

Az a bizonyos ráadás, ahol Jakub Józef Orliński táncos tudományát villogtatja, itt. (A többi szólista: Nuria Rial, Giuseppina Bridelli, Vincenzo Capezzuto.)