Az officina históriája 2

Az Officina históriája, II. Igaza volt, az intézmény ekkorra már csaknem elsüllyedt.

A svájci alapítvány sok év nem fizetés után kapott a XII. kerületi önkormányzattól egy széljegyzetet a tulajdoni lapra, ingatlanadóelmaradás miatt.

Ekkor levelezés és telefonhívás után a svájci alapítvány igazgatója eljött, és meggyőződött arról, hogy jó az ügy. Azt javasolta: az alapítvány átveszi az ingatlant, és névleges összegért bérbe adja kulturális célra. Ekkor X úr feltette a kezét, hogy ez mind szép, de mi lesz az én lakásommal? Erre a svájci úr elképedt: sose hallott még X úr lakásáról – ezt meg kell beszélni a kuratóriummal…

Ezek után Baselben beszéltem a kuratóriumnak az Officina jelentőségéről – talán meggyőzően –, újra eljöttek, vettek egy lakást X úrnak, pont az Officina fölött, bérleti díjat nem kértek érte.

Egy év nyugvópont következett az Officina életében, egy vendéglátós partner próbálkozott a nappali hasznosítással, a bérleti díj egy ügyvédhez került, aki befizette a közüzemi díjakat, a közös költséget.

M, az alapítvány elnöke lemondott és távozott, előtte magánemberként bankkölcsönt vett fel, hogy az utolsó tartozásokat kifizesse. Úgy érezte, X úr hála helyett őt hibáztatja a nehézségekért. X úr lett az elnök, noha sokan óvták ettől: hogy fogja ellenőrizni saját magát?

Most megismétlődtek a dolgok. A baseli alapítvány a társasháztól kapott felszólítást, hogy fizesse ki a közös költségeket. És egy levelet is X úrtól, hogy mennyi mindent kell javítani a műhelyben, igen nagy összegért.

Most egy munkatárs jött Baselből, egy hat nyelven beszélő, nagyon felkészült hölgy. Még mindig megoldást keresnek. De ne haragudjunk, ők az ingatlanon kívül semmit nem tudnak és nem akarnak adni. Nem érti, hogy ha ennyi jómódú, befolyásos ember jár az Officinába, miért nem veszik kézbe a dolgot. Mert itt a pénz nem elég…

A svájci vendég távozása után a barátok közti levelezésben valaki kimondta a diagnózist: az Officina sem X úrral, sem nélküle nem tud működni. A méltó lezáráshoz kell a pénzt és a megoldási lehetőségeket összegyűjteni.

Talán az államosítás segítene? De tudna-e, akarna-e segíteni a mérsékelten jobboldali, „nemzeti közép” típusú polgármester az ellenzéki fészek hírében álló Officinán? A svájciak biztos rendelkezésre bocsátanák az ingatlant. „Ingatlant soha el nem adunk, csak a legeslegvégső esetben. Az a célunk, hogy földeket és ingatlanokat vonjunk ki a szabad piacról, és azokat jó célokra fordítsuk.”

(Stiftung Edith Maryon, www.maryon.ch)