Az idei fogadalmam beváltója: Az élet meg minden podkászt Nem kürtöltem világgá, de idén év elején megfogadtam, hogy igyekszem kitörni saját társadalmi buborékomból, elkezdtem vadászni olyan blogokra, sajtótermékekre, rendszeres olvasmányokra, amelyek tágítják a horizontomat. Végül az Év Felfedezését is Mr. Fortepannak köszönhetem, őt is meginterjúvolta Tóth Szabolcs Töhötöm, a blogger. Ezt írta előszónak: „Az élet meg minden egy podcast. Interjúkkal. Beszélgetések olyanokkal, akik letettek már valamit az asztalra. Beszélgetések kicsit lassabban, kicsit hosszabban. Kicsit mélyebben. Olyanokkal, akiktől – ha rajtuk múlna – jobb hely lehetne Magyarország. (Itt megnézheted, kik szerepeltek eddig a műsorban.) Vagyis Az élet, meg minden igyekszik hátrébb lépni a zajtól. Értelmezni, összefüggéseket keresni. Tágítani a látóhatárt. (Itt olvashatod az induláskor közzétett beköszönő posztot.)” A hosszabb beköszöntő posztban még érdekesebb dolgok vannak. Például a három ok felsorolása, ami miatt belevágott. 1.) Itt a podcastforradalom (mármint külföldön – de be fog gyűrűzni hozzánk is). 2.) Mindez segítheti a minőség forradalmát is. 3.) A közszolgálati média szétverése, mint lehetőség. (Itt ez az indoklás szerepel: „Jóllehet Németh László már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazta, miféle kívánalmakat kellene támasztani a magyar közmédiával szemben ahhoz, hogy az valóban a nemzet javát szolgálja (vagyis »közszolgálati« legyen), ez a törekvés Magyarországon lassan teljesen kiveszik az állami pénzből finanszírozott sajtóból. Legalábbis az már gyanítható, a minőség forradalma nem ott fog szárba szökkenni. Ám ez egyben lehetőség is. Lehetőség arra, hogy legalább részben a podcastok tölthessék be az így keletkezett űrt. Lehetőség, hogy olyan