Az új főpolgármester programja – és ami hiányzik belőle Egyszer régen a párizsi Fotóház igazgatója mesélte nekem, hogy 1979-ben Jacques Chirac, amikor polgármester lett, haladéktalanul felállított egy bizottságot, hogy felmérjék, milyen művészeti ágnak nincs még múzeuma. Az építészet, a képregény, a fotográfia – szólt a jelentés. Akkor három külön bizottság alakult a megfelelő épület megkeresésére, az új múzeumok programjának kiérlelésére. Emlékeim szerint a Fotóház gründolása a felvetéstől a nyitásig összesen 18 évig tartott. Karácsony Gergelynek aligha van most ilyen „problémája”. Jobb későn, mint soha alapon, most figyelmesen elolvastam a programot. A dugódíj ügyében túl óvatosnak találom álláspontját, igaz, nincs autóm. Sok jó terv sorakozik, ami sok pénzbe kerül. Azért is gondoltam arra, hogy nem további költséges ötleteket írok itt le, hanem inkább a forrásbővítés esélyeit latolgatom egy kicsit. A fővárosi önkormányzat bevételeit részben a központi kormányzattól kapja, részben saját bevételeire támaszkodhat (ezek eléggé korlátosak). Hogyan lehetne még az erőforrásokat növelni? Hát a kormánnyal folytatott ilyen-olyan alkudozások során meg lehetne próbálni visszacsinálni azt a kormányrendeletet, ami az idegenforgalmi adót elvonta a fővárostól és a kerületeknél hagyta. Emiatt városmarketingre Budapest méltatlanul keveset költ. Továbbá az év elejétől a vendéglők áfáját 27-ről 5 százalékra mérsékelték, de bevezettek egy 4%-os marketing-hozzájárulást. Ebből tudtommal a Főváros közvetlenül nem részesül. Ha nem, miért nem? A kultúra területén meg lehetne próbálni a magántámogatók bevonását egy ún. „matching fund” alappal, amely egy összeghatárig megduplázná a magánszponzorok támogatását. Erőforrás lehet még az önkéntesek munkája. A hatalmas nekibuzdulás nyomán lehetnének