Avarosligetiszinhaztorvenykonyve

A Városligeti Színház „törvénykönyve” A fenti tények ott állnak minden lexikonban. De ahhoz kell egy kis könyvtári turkálás, hogy az ember ráakadjon egy kis nyomtatott füzetre, amelynek ez a címe: A Budapesti Városligeti Színház törvényei. Igazgató: Feld Zsigmond.” (Budapest, Müller Károly kiadása.) Ha valakinek erre nincs ideje, a minap felkerült az Europeana portálra egy szakkönyv, (Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991, Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.) Ebben betűhíven közlik az egész, elképesztően részletes működési szabályokat tartalmazó brosúrát, amely év nélkül jelent meg, valószínűleg 1919 és 1912 között.

Az bontakozik ki ebből a törvénykönyvnek nevezett magán színházi szabálykönyvből, hogy nem volt a színházi üzemnek olyan vonatkozása, amelyet Feld Zsigmond (idősebb korában „Feld Tata”) ne szorított volna szabályokba. Persze, nyilván, erre megvolt a jó oka, minden magánszínház alapvetően egy fegyelmezetlen siserahad.

A szabálykönyv tizenöt, római számmal jelzett részre, összesen kétszázhuszonegy számozott paragrafusra oszlik.

A Törvénykönyv azzal kezdődik, hogy „a városligeti színház minden tagja az, ki az igazgatótól szóbeli vagy írott szerződés szerint fizetést húz, és az e törvényeknek föltétlen engedelmességgel tartozik.”

Törvénylátás cím alatt előírja, hogy „minden fizetést megelőző napon törvénylátás tartatik, a vádlókönyvben foglalt vádak felett. A színház tagjai fölött kétfokú bíróság ítél. Szavazók csak a színészek, énekesek, színésznők, énekesnők, karmesterek, súgók, rendezők, balettmester, magántáncosok és táncosnők, titkár, pénztárosok, ellenőr, könyvtáros, főszabó, színpadi gépész, festő, ügyelő és kellékes; a zene- és férfikar három-három képviselő által szavaz. A vádak az ügyelő által vezetett vádkönyv után háromtagú bíróság elé terjesztetnek. Ha a kirendelt bíró, vádló vagy tanú késik, vagy nem jelenik meg, úgy büntettetik, mintha emlékpróbáról késnék vagy maradna el. A színház minden

tagjának joga van tagtársát vagy elöljáróit vádolni. A hamis tanú félhavi díját veszti, sőt el is bocsájtható”.

Aztán következik az Általános magaviselet című rész, ami a színházon kívüli botrányokra is vonatkozik.

(Előírja, hogy minden betegség orvosi bizonyítvánnyal igazolandó.

Valamint hogy „a városligeti színház tagjainak a főváros területét az igazgató engedélye nélkül elhagyni nem szabad. A színház tagja csak a fővárosban lakhatik.” Továbbá „A városligeti színház személyzete köteles a szükséghez képest négy nap alatt egy új darabot betanulni és eljátszani.”

A Próbákról szóló paragrafusok szerint, az itt alkalmazott büntetések az Előadások háromszorosaként szabandók ki.

Szabályozza az ügyelő, az öltöztető személyzet, a súgó, a rögtönzések, sőt az előírt ölelkezések „illemsértőleg való végrehajtását”, a közönség reagálásaira való viszonzást, a felvonások végén való jelenlétet, a színfalak mögötti tartózkodást, a kellékes, a zenekari tag, a karszemélyzet (a női kar köteles mindig tiszta alsó öltözetben jelenni meg a közönség előtt, melyből a nadrágnak sohasem szabad hiányoznia!) kötelességeit s büntetéseit.

Az egész könyv, benne a Törvénykönyv teljes szövege elolvasható itt.