Angyalok Amerikában – első rész – a Radnóti Színház előadása
Erre a premierre atipikus színház- és mozirajongóként mentem el, és nagy élménnyel távoztam. Rajtam kívül alighanem nagyítóval kellett keresni olyan személyt a nézőtéren, aki nem látta sem az 1993-as vígszínházi, sem a 2012-es nemzeti színházbeli produkciót – sem a nagy sikerű filmváltozatot. Biztosan olyanok is ültek a nézőtéren, akik a Broadway-n látták a darabot...
Mint teljesen szűz nézőt elvarázsolt az előadás és a színpadi formanyelv is. Teljesen indokoltnak éreztem a két szünetet – szükség volt a kis ülepedésre.
Ami a legjobban meglepett, mennyire nem öregedett a darab. Pontosabban mennyire aktuális megint.
Egyszer régebben már megsüvegeltem a Radnóti vezetőit, hogy mekkora kockázatokat vállalnak – és örömmel nyugtáztam, hogy többnyire nyernek vele. Ezúttal is ez történt. A holdról (és Tony Kushner szerző foteljéből) nézve óriási bátorság és kockázat egy meleg témájú darab színpadra állítása a NER melegellenes őrjöngése idején. Ám nyilvánvaló, hogy a darabbéli, AIDS-ben megbetegedett melegek sorsa csak lakmuszpapírként mutatja a reaganizmus társadalmi következményeit (legalábbis a szerző így gondolja). Egy társadalomnak sokféleképpen lehet jót akarni. A Reagan- (és Thatcher-) féle társadalomfordító törekvések azért voltak egy ideig annyira népszerűek tíz és százmilliók körében, mert a kis mértékű hanyatlás, olykor stagnálás ellenében azt kínálták, hogy amennyiben minden erővel a gazdagokat, a vállalkozásokat segítik, akkor a gyorsabb növekedés jótéteményei „lecsurognak” (trickle down) az alsóbb néprétegekhez. Reagan az 1980-as választáson negyvennégy államot vitt el az ötvenből, 1984-ben már negyvenkilencet (a fővárost nem számítva).
Aztán a világ nagyot fordult, de mára újra itt van ez a trend, ami az önzésre épít, amikor az új technológiák térnyerése miatt a vagyoni különbségek minden eddiginél szélesebbek lettek.
Vademecum Newsletter 978/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft
1985 a darab ideje, 1991-ben mutatták be. Szikrázóan eredeti mű, amelyben hús-vér figurák élik az életüket, már a legelső jelenetben titáni energiákkal. A valóságban is létezett Roy M. Cohn – a valaha ismert egyik legnagyobb szemétláda (Donald Trump ifjúkori mentora) – a telefonon lóg, és egyszerre több ügyet intéz. Érezni, hogy mindenkit semmibe vesz, a nála vendégként tartózkodó fiatalembert is. Téglányi telefonjának hatalmas antennája is van... Ez az ember volt korának egyik hőse – ma is ismerős típus.
Nem mondom tovább: tessék megnézni az előadást, akik látták a többit, azt mondják nem hasonlít azokra.
Hogy a színészek milyen kitűnőek, az is bizonyítja, hogy hiába láttam őket fejenként több tucat előadásban, a két főszereplőt nem ismertem fel, ehhez szégyenszemre az első szünetben a színlapot kellett böngésznem.
Soha nem láttam még a színpad és a (hol konzerv-, hol élő) videó ilyen tökéletes, hézagmentes együttműködését.
A darabot Nagy Péter István rendezte, aki 2020-ban végzett az SzFEn, és néhány éve a Radnóti Színház tagja.
Ezt írta bevezető gyanánt a színház honlapjára és szórólapjaira (ennél kicsit hosszabban):
„Az Angyalok Amerikában egy apokalipszisvízió egy kollektív fertőzést hordozó társadalomról, melyben Kushner áradó képzelettel, empátiával és humorral szemléli a szétesés határán billegő világ szereplőinek szorongó kiútkeresését. A halállal szemben viszont egy pillanatra sem felejti el az életet, a kilátástalansággal szemben a jövőt: megmutatja, hogy primer emberi azonosságuk meghaladja a politikai látszatvalóság széttagoltságát. Végső soron pedig a megváltás ígéretével kecsegtet – ha az nem is feltétlenül egy szárnyas angyal képében érkezik meg.”
Munkája friss fuvallatként hatott. A tapsrendnél felvonultak fiatal kollégái, a magyar színházi élet reménységei. Jó érzés volt tapsolni nekik.
Vademecum Newsletter 978/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit
Vademecum Newsletter 978/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft
(Tony Kushner: Angels in America, A Gay Fantasia on National Themes, Part One: Millennium Approaches, 1991. Magyarul: Angyalok Amerikában – első rész: Küszöbön az ezredforduló. Írta: Tony Kushner. Rendezte: Nagy Péter István. Fordította Upor László.
Dramaturg: Sándor Júlia. Díszlettervező: Devich Botond.
Jelmeztervező: Szabados Luca. Zeneszerző: Bocsárdi Magor.
Koreográfia: Nagy Péter István, Lestyán Attila. Médiatervező: Wurk Ikona. Intim tréner: Mezei Bence. Játsszák: László Zsolt, Simon Zoltán, Bata Éva, Pál András, Major Erik, Tóth Ildikó, Lestyán Attila, Berényi Nóra Blanka.)
A plakátot, Peter Ravn festményének felhasználásával, Szíjártó Ádám tervezte.
Vademecum Newsletter 978/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft
Vademecum Newsletter 978/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit
Vademecum Newsletter 978/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft
Vademecum Newsletter 978/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit
Vademecum Newsletter 978/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft